"Most így hirtelen Pákozd jut eszembe, meg Fülek (bár ezekről már elég régen olvastam, 10+ éve, úgyhogy az is lehet, hogy nem is ebben az évben történtek)"

1593 őszén-telén. Épp azért, mert nem a nyári "főszezonban" indultak meg, talán nem is igazán tekinthetők hadjáratoknak, hanem inkább nagy méretekben megszervezett portyázásoknak.

"A parancsnoki állomány is jó volt."

Részint igen. A tehetséges hadvezetők előtt azonban nemigen nyílt meg az út, pl. Pálffyt soha nem bízták meg a fővezérséggel, noha többszörösen is rászolgált volna. Helyette ott volt Mátyás főherceg, aki a maga dinasztikus gőgjével sok károkat okozott a hadvezetésnek. Ennek elkenésére jó módszer lehetett Győr feladójának, Ferdinand Hardeggnek a kivégzése, csak éppen nem volt célravezető.

A parancsnoki kar alsó része viszont jó teljesítményt tudott nyújtani: Zrínyi György, Nádasdy Ferenc ('a híres fekete bég'), az erdélyi Borbély György vagy az idegenek közül Christoph Tieffenbach kassai főkapitány, a kemény katona hírében álló, albán származású Basta György képes volt helyi sikereket aratni. Olyan kuriózumokról már nem is szólva, mint Mr. Pocahontas, az Erdélyben is szolgáló John Smith.