Könyvészet
Harmatta János: A zamárdi avar nagyszíjvég rovásírásos és szogd feliratai; in: Somogyi Múzeumok Közleményei XII, 1996, 107–112. o.
U. Boldbaatar:
A del-uuli rovásfelirat
Kempf Béla:
Megjegyzések a del-uuli rovásfelirat megfejtéséhez
Mindkét tanulmány megtalálható: Birtalan Ágnes szerk.:
Helyszellemek kultusza Mongóliában – Őseink nyomán Belső-Ázsiában III; Új Mandátum, Bp., 2004.
Sebestyén Gyula:
A magyar rovásírás hiteles emlékei; MTA, Bp., 1915
Uő:
A magyar rovásírás eredetéről; in: Nyelvtudományi Közlemények 45, 292–302. o.
Németh Gyula:
A régi magyar írás eredete; in: Nyelvtudományi Közlemények 45, 21–44. o.
Uő:
A magyar rovásírás; MTA, Bp., 1934
Magyar Adorján:
Ős magyar rovásírás; A Fáklya kiadása, Warren (Ohio), 1970
VÁSÁRY István:
A magyar rovásírás – A kutatás története és mai helyzete; in: Keletkutatás 1974, 159–171. o.
Püspöki Nagy Péter:
A magyar rovásírás eredetéről; in: Magyar Nyelv 73, 1977, 303–313. o.
Róna-Tas András: A magyar rovásírás és a Mátyás-kori humanizmus; in: Néprajz és Nyelvtudomány XXIX–XXX, 1985–86, 173–179. o.; uez: A magyarság korai története; József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Őstörténeti Könyvtár 9., Szeged, 1995, 139–145. o.
Szabó Károly:
A régi hun–székely írásról I; in: Budapesti Szemle V, 1866, 114–143. o.
Uő:
A régi hun–székely írásról II–III; in: Budapesti Szemle VI, 1866, 106–130., 233–237. o.
Fischer Károly Antal:
A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei; Heisler, Bp., 1889
Róna-Tas András:
On the Development and Origin of the East Turkic 'Runic' Script; in: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 41, 1987, 7–14. o.
Uő:
Problems of the East European Scripts with Special Regard to the Newly Found Inscriptions of Szarvas; in: Popoli delle Steppe – Unni, Avari, Ungari; Settimane di studio del Centro italiano di studi sull'alto medioevo 35, Spoleto, 1988, 483–511. o.
Vékony Gábor:
Szkíthiától Hungáriáig; Életünk, Szombathely, 1997
Deák Dezső:
A Bodrog-Alsóbűn talált rovásfelirat elemzése; magánkiadás, h. n., 2000
(Bodrog 495 fős település a Kaposvár–Fonyód vasútvonal mentén. A községhez tartozó Alsóbű- és Felsőbűpusztát 1229-ben oklevél említi. Lásd még: Magyar Kálmán: Bodrog-Alsóbű X. századi nemzetségi központjának kutatási eredményei; in: Bányászati és Kohászati Lapok 133, 2000/12, 484–490. o.)
