P – Tavaly, 2004 szeptember 19 – én

És még ezt akartam reprezentatív dolognak, hogy 537 + 734, vagyis 2/3 – 1/3 a felnőtt – gyerek arány.

T- A 18 éves határt nem, de a 20 éveseket be tudtuk lőni.

P – Magamat is meg akartam nyugtatni, házak szerint is megnéztem, hogy 246 ház és 89 tanya. A lányommal is beszélgettem, hogy nem találjátok a fiatal korosztályt. Egy része vagy táborban van, vagy már oda vannak, kirándulnak az iskola után. A másik, hogy a tanyán is vannak fiatalok.

T – Feri, a Ti adataitokból a 0 – 20 év közötti korosztályt lehasítva kaptuk a 547 főt.

SM – A tanyákkal kezdtem el foglalkozni és kellenének adatok arról, hogy mennyien élnek tanyán?

T – Ezt nem tudom, nekem sincsenek adataim. Holnapra meg tudom mondani, vagy most kell? Mert akkor ¼ - ½ óra alatt megmondom.

A – 89 tanya van, 2,8 – 2,9 fő lakik egy házban.

P – Ha a matematikai átlagot vesszük, ez a tanyánál is használható. Maradt idős, maradt fiatal a tanyán. Az Almássy Gábor utcában mind fiatalok laknak.

SM – Éppen ezért kérdezem, mert hallottam, hogy kipusztulófélben vannak a tanyák. Ugyanakkora a népsűrűség a tanyákon is?

T – 89 tanya van, ha igaz, akkor 89 x 2,8 mennyi?

A – 160.

P – Akkor benne vannak a gyerekek is. Ugyanazt számítják bele a tanyákon, mint a faluban. A népszámlálásban benne van az 1 napos és a 100 éves is.

T – Mi a belterületet néztük meg, de akkor nem eltérő.

P – Talán nem. Hogy a statisztika mit hoz ki… Az megenged + - eltérést.

A – Aratás

I – Munkaviszonyban.

T – Vasárnap kérdőíveztünk, délután egész jó ment. Aki bejár Magyarkanizsára, azt is meg tudtuk szólítani. Jó, hogy eső volt szombaton, fel tudtunk készülni és otthon voltak az emberek.

P – Nem tudom.

SM – Hány tanya pusztult el?
P – Ténylegesen nem tudom.

T – Nem volt adat régebben?

P – Leírt adatok nem voltak, ezért is szándékozunk az atyával összegyűjteni az adatokat. Nagyon nehezen tudom megmondani, hogy hány tanya volt, vagy hány ház volt 20 éve.
A tanyákat nem tudom megmondani számszerűleg, hogy mennyi pusztult el az elmúlt 30 év alatt. Én közel az 50 – hez, az elmúlt 30 évre vissza tudok emlékezni, ez idő alatt 30 – 40 közötti tanya tűnt el.

SM – Csak hallottam, hogy a népesség a tanyán is úgy oszlik meg, mint faluban. Akkor így is van.

T – A tanyák 1/3 – a elpusztult.

A – Mi pusztul jobban?

P – A tanyák.

SM – Ugyanúgy pusztulnak a tanyák, ahogy a falu is fogy?

P – Ehhez az is hozzátartozik, hogy 30 év alatt az összlakosság is csökkent, több, mint 100 fővel. ’91 – ben volt 800 valamennyi, azt megelőzően 900 valamennyi, korábban 1030 körül. Ez 30 év alatt 200 lélekkel kevesebb, ugyanúgy fogyott a falu, ahogy a tanya is fogyott.
Nem mondom, hogy párhuzamosan, de lehet.

SM – Van erről statisztika? 30 éve mennyi tanya volt?

P – Nincs nyilvántartás. ’93 – ban önállósult Tóthfalu, volt élet korábban is, de még ’93 – 2000 között is közös önkormányzat voltunk a szomszéd településsel, Oromhegyessel. Itt helyben szinte semmi adminisztráció sem volt, minden adat Oromegyesen van. Tóthfalu adatait nem vezették külön, 3000 fős összlakosság élt a két településen.

A – ’60 – as évek adatai honnan vannak?

P – Népszámlálási adatokból.

A – Nem önkormányzati összesített adatok, hanem csak Tóthfalura vonatkozóak.

P- A népszámlálási körzetekre vonatkozó adatok vannak. Tótfalu 6 népszámlálási körzetre van osztva, ezeknek a körzeteknek állandó számaik vannak. Tehát már 10 – 20 éve is a 149 – 155 közötti számok jelezték a tóthfalusi népszámlálási körzeteket. Van ezenkívül egy sifraszáma a falunak. Községszinjén, vagyis Magyarkanizsa szintjén is vannak adatok, én amikor látok ilyen adatokat, akkor lejegyzem, mert járok Magyarkanizsán is.

T – 246 ház, 89 tanya, a választóköri jegyzékből jött ki ez az adat?

P – Nem.

T – De a 89 az tanya, vagy ember?
P – Van a választók névjegyzéke, abban benne vannak az utcanevek. Például Arany János utca, Almássy Gábor utca, ezek benne vannak a településben. Csak összeadom a házszámokat. Akkor itt van a Dobrocsinszki út, ez már út itt már tanyák vannak.

T – Akkor a nevek is?

P – Persze, 18 év felett, tavaly szeptember 19 – én, fél éves a jegyzék.

G – Én a népszavazásról kérdezek. Miben reménykedtek, mit vártak?

P- Sokkal többet, a nagyobb többség nevében beszélek, sokkal többet vártunk. Bennünk úgy volt, hogy meglesz a többség, a pozitív döntés. Úgy éreztük, hogy visszamenőlegesen semlegesíti Trianont a kettős állampolgárság. Nem kellett volna csak egy parafálás, ha nem vitték volna ki a politikába. Mert ezt megcsinálta Felvidék is, Románia, Szerbia, Horvátország. Szerbia úgy, hogy aki a világon él szerb, akkor az szerb állampolgár lehet.

G – Érzelmileg hogyan fogadták a végeredményt?

P – Egyénileg, de a többiek nevében is, a lakosság 50 % feletti részének nevében mondom, hogy letargia, csalódottság lett úrrá az embereken. Úgy gondoltuk, hogy ilyen nincs, mert itt az jött ki, hogy újra mosthák vagyunk. Ugyanannak az anyának nem vagyunk ugyanolyan gyerekei. Nem fogadták el azt, amiről a döntésnek szólni kellett volna, vagyis a kettős állampolgárságot. Átpolitizálták a kérdést és azt mondták, hogy Magyarország meg fog telni a határon túliakkal. Én garantálom – igaz az én garanciám nem sokat ér – aki akart elment, aki el akar menni, az el fog menni állampolgárságtól függetlenül. Az állampolgárság nem akadály, menni fog. Aki kötődik a szülőföldhöz az akkor sem ment volna, ha meglett volna az állampolgárság. Most az idősek véleményét mondom, akik azt mondták, hogy az állampolgárság azért fontos, hogy belül tudja, hogy oda tartozik. Mint a magyarigazolvánnyal.

T – A magyarigazolvány ügy az most pang? Ki lehet váltani magyarigazolványt?

P – Lehet.

T – Hol?

P – Szabadkán van iroda, annak voltak tagozatai, ezeket egy – egy személy képviselte Zentán, Kanizsán és Adán. Nem tudom, hogy ezek megvannak – e még, de Szabadkán működik az iroda.

T – Ki működtette ezeket az irodákat? A VMSZ?

P – A VMSZ és az anyagiakat a magyar állam állta egy alapítványon keresztül.

I – Milyen gyakran jár át a határon?

P – Amikor kell, hivatalosan is a testvértelepülési kapcsolatok miatt és a 2 öcsém is odaát van, hozzájuk is átjárok, 2 havonta átlagban, az elmúlt 1 évet figyelembe véve.

I – Milyen terhet jelent a vízum megszerzése? Mennyi idő alatt adják meg?

P –Anyagi terhet most még nem jelent. Na, fiatalok ki volt vízumért? Illetéket nem kellett fizetni?

F1 – Nem kellett senkinek.

T – Sokat kell várni.

F1 – 9 –15 óra között van félfogadás, ha délben adják be a kérelmet másnapra készen van. 1 éves vízumot adnak 90 napos tartózkodással, ha diák kéri akkor igazolás kell az iskolából, elöször 2, másodszor 1 fénykép. Ha nem diák, akkor adóbevallás, jövedelemigazolás, gyárból igazolás. Nekem féléves fizetéskimutatás kellett, az iskolából nem is kellett papír és fénykép.

I – Te most nem kaptad meg.

F2 - Sok papír kellett hozzá, mert én most sem iskolába nem járok, sem nem dolgozom. Tegnap tudtam meg, hogy milyen papírok kellenek és már kellett volna beadni.

P – Azért mondtam, mert hirtelen nem tudtam, mert én néha a felvidéki és romániai vízumot is kiváltom és tudtam, hogy ott fizetni kell. Itt nem emlékeztem. Még van egy többlet procedúra, ez már december 5 utáni módosítás, hogy nem elég a fizetésigazolás, a munkaviszonyt is igazolni kell.

SZÜNET

P – Azért ment a harc a kettős állapolgárságért, mert elsősorban Délvidék, másodsorban Kárpátalja fog kívülmaradni az Únión. Románia már ott van a várakozók listáján. A schengeni egyezmény mikortól, jövőre érvényes?

Többen – 2007

P – Én úgy tudtam, hogy 6, de annál jobb. A következőtől félünk, ha érvényesek lesznek a schengeni törvények és nem találunk kiskaput és az anyaország sem talál kiskaput, akkor egyrészt nem lesz térítésmentes a vízum, másrészt csak egyszeri beutazásra jogosít. Ez megnehezíti a baráti és főleg a rokoni kapcsolatokat. A gazdasági kapcsolatokat nem annyira, mert még nincs meg a természetes pénzmozgás a térségben, hiányoznak a politikai feltételek.

I – Tudja, vagy a családban tudják, hogy ki kampányolt az igen, vagy a nem mellett?

P – Persze.

I – Mi a véleménye arról, hogy a kettős állampolgárság megadása a szociális és a nyugdíjrendszer tönkretételét jelentette volna?

P – Tömeges áttelepülés nem történt volna. Az egészségügyben jelentkezett volna többlet teher, viszont a nyugdíjrendszerben nem. Én azt mondom, ez az indok mondvacsinált. Mert EU szabály, hogy nyugdíjat onnan kap az ember, ahol dolgozott. Nekünk erre nagyon élő példánk van, mert úgy ahogy most Magyarországról ki lehet menni, úgy itt a ’60 – as, ’70 – es években Németországba mentek ki dolgozni. Most német nyugdíjat kapnak, mert 10 – 20 – 30 évet Németországban dolgoztak. Az más dolog, hogy bedobok a köztudatba egy dolgot és azt megtámogatom propagandával és az ember elkezd gondolkodni, hogy már nem is merem odatenni a voksomat, mert az én zsebemre megy a játék. Mert itt erre ment ki az egész, az emberek zsebét célozták meg a nemmel.

I – Volt más indok is, ami miatt a nemre buzdítottak a kormánypártok?

P – Én úgy gondolom, hogy ez volt az elsődleges ok. Politikai poénszerzést érzek. A politika már a kampány elejébe bekerült és ezért tartom én rossznak a 4 éves ciklust. Nyugaton is ez van, de ehhez kell egy érett politikai kultúra, amiben a nyugatnak 50 év előnye van. Ezeken a fázisokon, amin a nyugati országok átmentek, Franciaország 1789 – től kezdve, Németország a háború után, nekünk is, meg nektek is át kell menni. A mérlegelésnek nem csak azt kell jelentenie, hogy gyerünk, váltsunk, azt kell mérlegelni, hogy mit csináltak jól, vagy rosszul.
Ezért nem jó a 4 év, hosszabb időszak kell, vagy 6, vagy 2 x 4. Mert a 4 – ből 2 év a bejáratással telik el. Az új nómenklatúra részben jártas a politikában, részben nem be kell járatódnia, meg kell teremtenie a saját bázisát. A következő 2 év harc, hogy mindenáron bebizonyítsa, hogy alkalmas, akkor milyen munkát végez? Semmit, ami a közösségnek hasznos.

I – Kicsit másként teszem fel az előző kérdésemet. Inkább gazdasági, vagy politikai ookoból féltek a kormánypártok?

P – Politikai. Úgy tűnik, hogy a baloldal azért fél a határon túli magyaroktól, mert azok jobbfelé húznak. Az MSZP úgy érzi, hogy a határon túliak inkább jobbra húznak. Ha megadják a kettős állampolgárságot és a szavazati jogot – bár ezt biztosan lehetne szabályozni – akkor olyan szavazóbázis jönne létre, ami nem biztos, hogy kiszámítható.

I – Utolsó kérdésem.

P – Nem szeretek politizálni, mert inkább azt mondom, hogy pártoktól függetlenül dolgozom.

T – Nem is politizálsz, az itteniek véleményét mondod el.

I – Van oka, hogy a jobboldal felé húznak a határon túli magyarok?

P – Két oka van. Az elmúlt szocialista rendszer, nálatok is, meg a Tito is, ez az egyik. A másik, amikor ’90 – ben az Antall kormány hatalomra került, az nagyon jó érzés volt. Utána jött a következő, ami úgy tűnik – szerintem nemcsak úgy tűnik -, hogy megpróbálta lerombolni az előző kormány munkáját. Az Orbán kormáyn a szavakon túl is tett azért, hogy a közösségnek is származzon valami többlet.

I – Köszönöm szépen.