A szomszéd falu pályázta meg, de visszadták azzal, hogy nem tudják megrendezni. Korábban volt előzsűri, de mi azt mondtuk, hogy aki ilyen időkben el tud jönni Zentára, az jöjjön. Jöttek is Versecről magyarok, az Al – Dunáról is.
T Mikor volt ez?
’94 májusban. A háborús időszakban növelte Zenta presztizsét, itt korábban minden Újvidéken dőlt el, aztán szabadkán, Zenta a kettő között volt. Itt megvannak az itézmények, múzeum, könyvtár, levéltár, minden magyar jellegű, sem Szabadkán, sem Újvidéken nem így volt. Itt Zentán van a Kapos könyvtári mozgalom, helytörténeti kutatók, könyvtárosok.

Vajda Attila a gimnázium igazgatója belép.

Zentán könnyebben lehet létrehozni intézményket, mintSzabadkán, ahol három nemzet él. Példál van népszínház, de az is vegyes, magyar – horvát – szerb, a képviselőtestületben régebben a szerbek és a horvátok fogtak össze a magyarok ellen, most a magyarok és a horvátok a szerbek ellen, de ha egy ellenséges koalacíó jön létre, akkor szabadka elvész. Az Orbán kormány a ’99 – es bombázás után, amikor Délvidék minden támogatásból kimaradt, hozta létre a Délvidéki segélyalapot 500 millió forinttal. Ebből a főesperes úrral magyar intézetet, kollégiumot, egyházi iskolát akartunk létrehozni, akkor még nem volt a Tóthfalu.
Szabadka közbeszólt, 30 millió maradt Zentának. A HTMH elnökének Szabó Zoltánnak a délvidéki refense javasolta az intézet felépítését. Belekezdtünk, a feltétel az volt, hogy egyházi telken művelődési intézményt kell létrehozni. A város kiírt egy tendert a telek értékesítésére, ezt megnyerte az egyház 1000 DM – el. Átultalták a pénzt az egyháznak, az visszautalta a városnak és megkezdődött az építkezés. A két hatalmi góc – Újvidék és Szabadka – ereje megtört, az intézet működik. Zentán van a Szent istván egyetem kihelyezett kertészmérnöki tanfolyama, eddig 120 diplomás kertészmérnök végzett. Az intézetben van a konzultációs központ. Az intézetben működik a Kapos könyvtári csoport is. Az előző 4 évben a tartományi kisebbségi és oktatási biztos és a tartományi képviselőház alelnöke magyar volt. A szerb oktatási törvény lehetővé teszi az elitképzést, nyelvi és matematikai tagozatok formájában. Így jött létre a tehetséggondozó gimnázium, két tagozattal, az egyik szabadkán, a másik zentán.
T – Az iskola tartományi fenntartású?
Minden állami, viszont nem szóltak bele, hogy milyen a tanári kar. Korábban más iskolában tanító magyartanárnő mesélte, hogy a dolgozatban leiratta a gyerekekkel a Himnusz és a Szózat szövegét, a gyerekek meg lemásolták a falról. Neki eszébe sem jutott, hogy egy iskolában kint lehet a Himnusz és a Szózat. Most épül a 60 személyes konyha és az alkotóház. Zenta szellemi központ, a gimnáziumon kívül van még egy általános gimnáziuma egészségügyi középiskolája. Szerencsére a gimnáziumba minden vidékről érkeznek gyerekek, arra próbálják őket nevelni, hogy menjenek is majd vissza. Nagyon borulátó jóslatok vannak a délvidéki magyarság jövőjét illetően, 10 éven belül a teljes elszórványosodás vár az itteni magyarokra. A közpgeneráció a háború miatt kivándorolt magyaroszágra, Svédországba, de inkább az USÁ – ba és Kanadába, magával vitte a családját a tőkéjét. Nekünk utánuk következő generációnak kell átvállalnunk a terheket és vannak majd a fiatalok, akikmajd átveszik. Nagy gond a felsőoktatás, hiszen vagy Belgrádban, vagy Újvidéken, vagy Magyarországon tanul a gyerek ahonnan általában nem jön vissza. Mi a megoldás, ne adjunk ösztöndíjat a fiataloknak, hogy maradjanak itt, de akkor szerb egyetemekre járnak majd, vagy engedjük el őket, de akkor nem jönnek már vissza, ha nincs meg bennük a ragaszkodás a szülőföldhöz.
Nekem 2 lányom van, az egyik ’94 – ben kezdte Szegeden a kéttannyelvű gimnáziumot, ’98 – ban felvették a budapesti egyetem antropológiai szakára. Most már férjhez ment, 2 gyereke van, de nem magyar állampolgár. A másik lányom Újvidéken tanul.
T - Magyar nyelvű felsőoktatás.
Aki szakember lehetnének, azok az én szememben levitézlettek. Magyaroszágról kellene visszahozni a fiatalokat, vendégtanárokat kellene hívni. Akik 40 évig az Újvidéki egyetem magyar tanszékét igazgatták és magyarul sem tudnak rendesen, azok alkalmatlanok, nem lehet rájuk bízni egy egyetemet.
A – A szegedi egyetem kihelyezett tagozataként működhetne?
A törvény szerint nem lehet, névlegesen a szerb oktatási törvény nagyon vigyáz az oktatás színvonalára. De mint a komzultáció, ez is megoldható. Talán ismert 2004 – ből két magyar szakos fiatalember ügye, akik a szegeden megszerzett diplomájukat akarták honosítani itt. Az újvidéki magyar tanszéken 9 vizsgát írtak elő nekik. Mit nekik Szegedi egyetem. Ilyen emberekre bízni a magyar egyetemet?
Szabadkára megy minden pénz, Kasza József és a VMSz dönt ott mindenről, most akarnak ugyan egyetemet, de multietnikus egyetemet, amelynek egy része lenne a magyar tanszék. Szabadka nem tudta felvállalni, hogy a magyar intézmények központja legyen.
Zentán 22000 – en laknak, az egész községben 29000 – en, Trianon előtt csak zentán 30000 – en laktak. Zenta megőrizte a régies jellegét.

Jenő atya mindent egyedül csinál, nem érti meg igazán a falu sem. Szimpatikus nekik, de nem értik. Jenő atyának az a gondja, hogy Magyarkanizsán váltás volt, onnan sem kap segítséget, az MSzP kormány pedig deklaráltan nem támogat egyházi intézményt. A támogatások sorsát a pártok és a pártemberek határozzák meg. A Medgyessy kormány tavaly hozta létre a délvidéki segélyalapot 200 millió forinttal, ez idén 172 millióra csökkent. A pént sorsáról három ember dönt, Kasza József, Józsa x Zoltán. Szabadkán a magyar ház 5 éve épül, tegnap Gyurcsány adta, de nem engedték be az embereket. Valószinüleg belül nincs kész az épület. 40 meghívott volt, de ezeket sem engedték be, csak egy szobát tettek rendbe az átadásra.