"nahat en meg ellenpeldakat ismerek. "

Valahogy gondoltam, hogy ezt fogod mondani.
És ha azt írtad volna, hogy azért, mert te is ilyen gyereket nevelsz, vagy te is ilyen ember vagy, és ezzel élsz együt naponta, azt mondom, el kell hogy fogadjam, mert egyrészt abban a cipőben jársz, másrészt ebből adódóan nyilván jobban ismered a hasonló esetket is.
Ellenben ezt nem írod.
Akkor viszont változatlanul, aki nem érintett, ne hozzon alap nélkül megállapításokat.



"peldaul csipoficamos, gyermekbenulasos esetet. semmi bajuk eletminosegukkel nem volt. illetve a szokasos problemak."

Csípőficamnál, ahogy eddig láttam, az illetőnek nehéz elősorban. A gyermekbénulásnál, függően a betegség fokától, az illetőnek és a szülőknek is nagyon kemény feladat a hétköznapi élet. (Ma már nem is élnek sokan azok közül, akiket évtizedekkel ezelőtt komolyan érintett ez a szörnyű betegség. Akiknél a légzőközpontot támadta meg, ott a beteg lélegeztetőgép híján könnyen megfulladhatott volna. A betegség ma már csak ritkán végzetes, többnyire fél-egy év alatt gyógyítható, ám olykor izomsorvadás és elégtelen csontnövekedés maradhat vissza a kór távoztával.) (www.vital.hu)
Semmi bajuk az életminőségükkel? "Szokásos" problémák? Ezek annál sokkal nagyobb problémák!
Szerintem a fenti kijelentés meglehetős elbagatellizálása ezeknek az egészségügyi gondoknak.