Az APEH adatai szerint 1999-ben az adókedvezményt összesen 1.077 M adózó vette igénybe valamilyen mértékben, ez a potenciális jogosultak 83 %-a. A jogosultak 17 %-a tehát semmilyen mértékben nem tudott élni a kedvezménnyel, mert nem rendelkezett adóköteles jövedelemmel. Nem mutatható ki sajnos azok aránya, akik a kedvezményt csak részben tudják érvényesíteni. Szakértői becslések számukat 21-34 %-ra teszik, de arányuk évről évre bővült, mivel a kedvezmény jobban nőtt, mint a keresetek....

...Miközben a kedvezmény törvényi mértéke közel harmadával nőtt, az érvényesített adókedvezmény átlagos mértéke csak 18-20 %-kal emelkedett. Az önadózókat tekintve az igénybe vett kedvezmény átlagosan 39 ezer Ft/év volt. A családi kedvezményt igénybe vevők átlagos összevont jövedelme 975 ezer Ft volt, amelyhez - más kedvezményt nem számolva - 197 ezer Ft éves adó tartozna. Az adatok önmagukért beszélnek. Az alacsony igénybevételi átlag azt jelenti, hogy rendkívül magas volt azok száma, akik csak nagyon kis részét tudták érvényesíteni a kedvezménynek. Az érvényesített összeg jóval alacsonyabb, mint a jogosultság lenne, ráadásul azoknak az átlagjövedelme, akik ezt érvényesíteni tudták 133 ezer Ft-tal magasabb az önadózók egészének átlagjövedelménél.

 </P>

Mózer Péter: Családtámogatási főbb elemei – József Attila Alapítvány Társadalompolitikai Elemző és Információs Műhely (www.jadat.hu)