Halló Nemocap!

 

"Ennél jobbat is ajánlhattál volna...:)) "

 

Természetes és emberi gyengeség, hogy aki felfogásunkkal ellentétes érveket használ, azt nem találjuk jónak. Nem nagyon hiszem, hogy  tudományos, vagy annak ható érvvel, meg lehetne valakit hitében ingatni.

Elárulom Neked, hogy a cikknek talán az első 60-80 sorát olvastam el. Persze nem azért, mert nem találtam elég jónak.

Nagyon régen, amikor még fiatal (és bohó) voltam tanulmányaim során bizonyos mértékig megismertem a babonákat és az áltudományokat.

Szellemi fejlődésem során eljutottam arra a meggyőződésre, hogy az áltudományok különféle formáinak cáfolásának, tudományos leleplezésének megismerésére fordított idő és energia éppen olyan felesleges időtöltés, mint e babonák részletes tanulmányozása.

 

" Az asztrologia is ősrégi tudomány, .."

 

Az alant idézett részlet a megadott linken olvasható cikk eleje. Nem feltétlenül Neked, hanem fiatalabb olvasóknak ajánlom, akik még nem nagyon fertőzöttek az asztrológia misztériumával.

 

Asztrológia - a legvalódibb áltudomány

 

"Az asztrológusok több ezer éve hangoztatják, hogy a bolygók mozgása befolyásolja az emberek sorsát. Ám ezt a feltételezést semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, így kijelenthető, hogy az asztrológia megközelítési módja, összefüggései és eredményei tudománytalanok.

 

A félreértés kezdetei

 

Az éjszakai égbolt tanulmányozása valószínűleg az ember legősibb tudományos tevékenysége. Így egyáltalán nem meglepő, hogy bolygónk legtöbb kultúrájában félelemmel vegyes érdeklődés alakult ki az égi jelenségek szabályos rendje iránt. S miközben a civilizációk hajnalán élt elődeink a környezetükben zajló folyamatok magyarázatát keresték az égen, mítoszokkal és legendás hősökkel népesítették be a csillagok világát. Ezek pedig gyakran egységes mitológiává forrtak össze, majd vallássá nőttek az eltelt évszázadok során azt hangoztatva, hogy az égi és földi világ egymás tükörképei, vagyis hogy misztikus kapcsolat áll fenn az égitestek és az emberi sorsok között. Ezzel párhuzamosan azonban pontos és rendszeres leírások is születtek az égi megfigyelésekről, amelyek óriási mennyisége és tárgyilagos elemzése lehetőséget teremtett az égbolt tudományos vizsgálatára.

Kezdetben az égi jelenségek tanulmányozása tehát egyszerre szolgálta az asztrológia (csillagjóslás) és az asztronómia (csillagászat) haladását, s még nem feszült kibékíthetetlen ellentét a horoszkóp-készítők, illetve a csillagtérkép-szerkesztők között. A legismertebb példa talán az ókori Egyiptomból származik, ahol a papok vallási hatalmának alapját féltve őrzött csillagászati ismereteik jelentették. Megfigyeléseik szerint ugyanis az égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz évi első heliákus kelése (amikor a Nappal együtt jön fel a hajnali égre) néhány nappal mindig megelőzte a Nílus nyári áradását, amely termékeny iszapot terített szét a megművelt földeken. Ezért, amint észlelték a Szíriusz első heliákus kelését az évben, jelentették a fáraónak, hogy hamarosan bekövetkezik a folyó áradása.

Az asztrológia és asztronómia ádáz küzdelme azonban az ókortól egészen napjainkig tart, amelyben mindkét fél állítja, hogy a másiknál jobban eligazodik a csillagok kiismerhetetlen világában."

 

Akik mélyebben akarnak e témával foglalkozni, azoknak még egy linket ajánlok:

Az asztrológia tudományos vizsgálata.