Kedves Amida!

 

Először egy félkomoly megjegyzés: Fantáziálás általában optimista állapotban történik.

 

Komolyra fordítva a szót, ha van kedved olvasd el az "Érveljetek, miért nincs Isten?." topikban a 663-as és a 671-es hsz-omat. Az utóbbi végén a vastagbetűs konkluzióra hivatkozom most, amikor úgy látszik félreértés úszik a "levegőben".

 

A fantáziálás fogalmát, a fantáziálókat izlésem szerint a következőképpen csoportosítanám.

1./ Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik a technika, a tudomány, társadalmi, vagy gazdasági fejlettség jelenlegi állapotát extrapolálva a jövőre szakszerű fantáziával terveket, elképzeléseket tesznek közzé, írnak le és írnak körül. Ez az utópia.

2./ Ide sorolnám az "ártalmatlan" fantáziálást: pl. mit csinálnék, ha 1 milliárd Forintot nyernék?

Vagy mit csinálnék a bombalakú ropogós fiatal hölggyel a szomszédból.

3./ A harmadik csoportba azon személyek fantáziálását, sok esetben fantazmagóriáját sorolnám, akik a természettudomány által talán még nem megfejtett természeti jelenségeket, általuk nem ismert ok-okozati összefüggéseket, természetfölötti, ezotérikus, transzcendens magyarázatokkal, tüneményekkel magyarázzák.

 

Vitatársam abbeli reményének adott hangot, hogy természettudomány fejlődése e harmadik csoport részére a táptalajt mindinkább kihuzza az ilyenfajta fantáziálásra.

 

Kedves Amida, ha elolvastad az ajánlott szövegemet, akkor most hivatkozom az utolsó mondatokra és tisztelettel közlöm Veled, hogy

 

én azt általad is idézett mondatomban (véleményem szerint egyértelműen) az optimista (optimizmus, mint fogalom) kifejezés az vitapartnerem által közölt véleményre vonatkozott (vagyis, hogy kevesebb lesz a fantázia) és nem magára a fantáziálásra.

Egyébként felvetéseid nem rosszak, csak nem nagyon passzolnak az én témámhoz. Elnézést!