http://www.vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2005-10-06&d=2005-10-06&r=&c=119
Építkezőknek: egyszerűbb lesz a beruházások engedélyeztetése
Érdemes várni novemberig - biztosan megéri!
2005-10-06
Ma megannyi huzavonával jár egy beruházás engedélyeztetése. Novembertől könnyebb dolguk lesz az építkező vállalkozásoknak: jobb tájékoztatás, hatósági közvetítő, hatósági szerződés segítheti munkájukat.
Jóllehet a beruházások menetrendje igencsak kötött, ám ha megtehetik, célszerű néhány hetet várniuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek mostanában indítanák az engedélyezési eljárásokat. November elsejével ugyanis hatályba lép az új közigazgatási eljárási törvény, amelynek szabályai a mainál készségesebb hatósági munkát, barátibb procedúrát ígérnek – tanácsolta Illés Attila, a Hidasi és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa. Utalt arra, hogy manapság milyen idegőrlő – még az igazán nagy, tapasztalt, ha úgy tetszik, rutinos cégeket is komoly megtorpanásokra kényszerítő – egy egyszerű építési engedélyezési eljárás is.
Ma az építtető, miután benyújtja kérelmét, jó ideig nem is tud annak sorsáról. Rendszerint egy hiánypótlási felhívás nyomán kap tájékoztatást arról, hogy ki, milyen ügyszámmal foglalkozik a leendő beruházással. Egyebekről – a határidőkről, az eljárás további menetéről – általában nem szerez tudomást. Ha a hiánypótlásnak eleget tesz, jó esetben is két-három hónapba beletelik, amíg az engedélyezési kérelemből határozat lesz. Ezt kézbesítik az érintetteknek, így a majdani szomszédoknak, akiknek száma – mondjuk a belvárosban, egy foghíjtelek beépítése esetén – több száz is lehet. Ha senki nem nyújt be fellebbezést, néhány hónap múltán jogerőre emelkedik a határozat. Ha fellebbeztek, következik a másodfokú eljárás, amelyről – érdekes módon – magát a kérelmezőt nem kötelező értesíteni. A másodfokú eljárásról tehát többnyire hónapok múltán, a másodfokú határozattal szerezhet tudomást. És akkor még nem feltétlenül zárul le az engedélyezés, hiszen per kerekedhet az ügyből, a határozat nem végrehajtható. Eltelhet másfél-két év is, az építtető ott állhat engedély nélkül az általa finanszírozott beruházással, a kihelyezett pénzzel, amelyet már törlesztenie kellene – és nem építkezhet, nem értékesíthet.
Ezen gyökeresen változtat az új jogszabály – mondta Illés Attila. Mindenekelőtt alapelvi szinten rögzíti az elektronikus eljárást, amely majd egyszerűsíti, gyorsítja az ügymenetet. A beruházó elektronikus úton nyújthatja be kérelmét, de utóbb fellebbezést is előterjeszthet ezen a módon. A választ a hatóságtól számítógépen kapja meg, az esetleges hiánypótlási felhívást szintén, ezt a kérelmező ugyancsak elektronikus úton teljesítheti, s ha szükséges, betekinthet az iratokba is. Mindennek feltételeit, garanciáit előírja a törvény.
Az eljárás megindulásáról valamennyi érintett ügyfél tudomást szerez. Értesítik az ügy számáról, tárgyáról, az ügyintézőről a határidőkről és az esetleges eljárási jogokról is öt, illetve – elektronikus út esetén – három napon belül. A széles körű előzetes információ számos vitára, jogorvoslatra okot adó, ekként időrabló buktatót kiküszöböl. Amennyiben viszont a tájékoztatás elmarad, az eljárási szabálysértésnek minősül, tehát joggal léphet fel az érdekelt emiatt a hatósággal szemben.
Az új törvény bevezeti a hatósági közvetítő intézményét. A közvetítő felsőfokú szakirányú végzettségű személy, aki különösen a foghíjbeépítéseknél, tehát nagyszámú ügyfél esetén tölthet be fontos szerepet. Mintegy kapocs a hatóság és az ügyfelek között, az utóbbiakat tájékoztatja eljárási jogaikról, a jogszabályokról, határidőkről, adott esetben összegyűjti és közvetíti az észrevételeket a hatósághoz. Ezáltal egyengeti, segíti az eljárás menetét, az ügyfelek és a hatóság dolgát egyaránt.
Új megoldás – elsősorban szintén az építési vagy környezetvédelmi ügyekben bírhat jelentőséggel – a hatósági határozatot helyettesítő hatósági szerződés. Ebben a hatóság nem előír, kötelez, hanem megállapodik az ügyféllel. A szerződés természetesen tartalmazza, hogy az ügyfélnek mit kell teljesíteni, de nem az alá-fölé rendeltséget, sokkal inkább azt demonstrálja, hogy mellérendelt felekről, partnerekről van szó. Úgy tekinthető, mint egy polgári jogi szerződés kötése, és – eltérő rendelkezés hiányában – a Ptk. szabályai érvényesülnek. A hatóság helyzete annyiban hangsúlyosabb, hogy amennyiben az ügyfél nem teljesíti a megállapodásból eredő kötelezettségét, úgy a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül, így a hatósági végrehajtás szabályait lehet alkalmazni. Ez nyilvánvalóan elősegíti a hatóságnak a szerződésben foglaltak kikényszerítését. Ha pedig a hatóság mulaszt, a másik fél bírósághoz fordulhat.
Jelenleg, ha a másodfokú határozatot a bíróság előtt megtámadják, akkor az a végrehajtásra halasztó hatályú, feltéve, ha a jogszabály másként rendelkezik. Markáns változás, hogy a jövőben a másodfokú határozat ellen benyújtott kereset nem halasztó hatályú a végrehajtással szemben. Azt külön kell kérni, és a bíróság dönt a végrehajtást felfüggesztéséről. Ha elutasítja a kérelmet, a per ellenére hozzá lehet látni a beruházáshoz – mondta Illés Attila.
