T sz33!

 

Nem szivesen folytatom itt a vitát a véletlenről, de ha már itt is szóba került hát fűznék néhány megjegyzést a hsz-edhez.

 

Az a benyomásom, hogy a beírásod kölcsönvett gondolat valahonnét.

 

"Az anyagi világban minden szigorú törvényszerűséggel, ok-okozati összefüggésben történik. Mindenegyes "helyi változás" (történés) az egész anyagi rendszerre (világra) kihat. Természetesen a hatások nagysága, ereje, befolyása a jelenségek nagyságrendi viszonyától függ."

 

Egy példa, ha én egy lépést teszek (az akció-reakció miatt) a földgolyót a lépésemmel ellentétes irányban elforgatom. Az én 80 kg tömegű testemet  0,75 méterre "lököm". Kiszámíthatod, hogy a földgolyót ért erő olyan mértékben folyásolta be forgását, mint amilyen az arány 80 kg és 5,5 trillió tonna között van.

 

Ez lenne a mindent elsöprő példa arra, hogy "boszorkányok pedig nincsennek" ? :)

 

Newton első törvénye:

Minden test nyugalomban marad, vagy egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, míg egy külső erőhatás ennek megváltoztatására nem készteti. 

 

Minden dolog jelenség külső-belső összefüggései által determinált. Newton első törvénye azt mondja ki, hogy külső determináció híján a dolgok jelenségek abszolút mértékben determináltak. Belső összefüggései által egyértelműen meghatározottak. Mindig minden változatlan formában ugyanúgy zajlik le, ahogy mozgásállapota meghatározza.

 

Lehetőség-Valóság

 

A mozgó test (valóság) állapotának megfelelően ugyanazt a lehetőséget váltja valóra, állandóan nyugalmi helyzetben van, vagy állandó egyenesvonalú egyenletes mozgást végez. Önmaga által szükségszerűen determinált.

 

Külső körülmények azok amelyek a belső fatalisztikus determinációt megváltoztatják, akár lehetetlenné téve az eredeti mozgásállapotot. Lefordítva ez nekem azt jelenti, hogy a szükségszerű belső, a véletlen külső determináció a konkrét jelenséghez képest mindig. Vagyis a feltételekkel összefüggő determináció. A valóságos-lehetséges közül a lehetőségek determináltságát fejezi ki.

 

Mivel minden külső körülmény is belső szükségszerű és önnönmaga külső körülményei által determinált egy kiválasztott dolog mozgását egyértelműen előre (időhöz kötve) meghatározni csak valószínűsítve, viszonyszámmal lehet. Azt mondhatjuk, hogy a Föld X ideig teljes bizonyossággal egyenletes körforgást végez, de a mozgásnak ez a lehetősége a nap átalakulásával, esetleg egy nagyméretű meteorit becsapódásával valószínűleg meg fog változni.

A teljes bizonyosság a valószínűség abszolút szükségszerű, az abszolút bizonyosság nélküli a valószínűségnek a teljes véletlen állapota. A dolgok jelenségek lehetséges mozgása, változása relatíve szükségszerűen és relatíve véletlenszerűen meghatározottak.

 

Írod: 

Mindenegyes "helyi változás" (történés) az egész anyagi rendszerre (világra) kihat.

 

Topicnyitódban a világegyetem 7x 10 a 22-ediken csillagból áll. Én lépek egyet a Földön és hatása kiterjed az egész világra ????

 

A számított 80 kg és 5,5 trillió tonna arányából származtatott érték is csak elméleti. Ha a hatás nem következik be hamis értéket számítottunk ki, tehát szándékainkkal ellentétben az igazolandót cáfoltuk.

 

Külső hatás nélkül a dobókocka és az autó is nyugalmi helyzetben maradna, vagy egyenesvonalú egyenletes mozgást végezne.

 

Két jármű ütközése a térben egy pont, időben egy pillanat után elkerülhetetlenül következik be.

Nagyobb sebességnél az ütközéstől ez a pont térben távolabb van, időben korábban válik elkerülhetetlenné. Kisseb sebességnél fordított a viszony. Az elkerülhetetlen pont után az ütközés eredményét külső körülmény már csak véletlenszerűen tudja, tudod befolyásolni.

 

Szvsz az ütközés lehetősége szükség és véletlenszerűen így válik valóra.

 

Még egyszer: a valóság, ami éppen történik egyértelműen, szükség és törvényszerűen determinált.

Az ok okozat törvénye a bekövetkezett valóságot írja le. Ha az ok okozatot vonatkoztatni akarjuk a meg nem történt jövőre, akkor úgy kell feltennünk a kérdést, hogy pl egy baleset bekövetkezéséhez milyen arányban vezettek szükségszeű vagy/és véletlen okok.

Tehát az ok okozat is determinált a szükségszerű-véletlen, illetve a szükségszerű véletlent is az ok-okozat determináltja azzá ami.

 

Törvény: A jelenségek tulajdonsága közötti fennálló lényeges tartós, oksági. szükségszerű általános összefüggés.

 

Törvényei által külső determináció mellett minden jelenség lényegében meghatározott. Amiután elkerülhetetlen egy jelenség megvalósulása, ott vagy megszűnnek a külső determinánsok, vagy elhanyagolható módosulásokkal érvényesülnek a törvények.

 

A cím szempontjából ez offtopic volt. Csak azért merészeltem ezzel foglalkozni, mert itt került elő a nickem Amida révén és sz33 által a véletlen vitájában. Ha nem szükséges a véletlent nem folytatom tovább.

 

7fő