Bocsánat a copyért. 7fő lényeges hsz-ei véletlen ügyben:

 

A Ki van itt Buddhista topicból

11234 hsz:

Én: "A szükségszerű-véletlen a dolog, dolgok megvalósulásának, bekövetkezésének százalékosan kifejezve a 0-100% közötti értékét jelöli. Mint tudjuk ezzel a valószinűségszámítás foglalkozik."

 

Idézet a Valószínűségszámítás c. tankönyv Bevezetőjéből: (Bp, 1998) - írta: dr Csernyák László egyetemi tanár tanszékvezető.
Valószínűségszámításnak a matematika azon ágát hívjuk, amely a tömegjelenségek összefüggéseit kutatja.

 

Ugyanitt:
„A jelenségek egyik része olyan, hogy bizonyos feltételek, körülmények fennállásakor a jelenség lejátszódása egyértelműen meghatározott. Az ilyen jelenségeket szükségszerű, vagy determinisztikus jelenségeknek nevezzük.

 

A másik csoportot ezzel szemben azok a jelenségek alkotják amelyeknél a tekintetbe vett, (vagy vehető) körülmények nem határozzák meg egyértelműen a jelenség lefolyását, hanem annak többféle kimenetelét engedik meg. Az ilyen jelenségeket véletlen, vagy sztochasztikus jelenségeknek nevezzük."

 

A létező feltételek egy jelenségre vonatkozóan többféle lehetőség bekövetkezését biztosítják. Ezen lehetőségek mennyisége fordítottan arányos a jelenhez viszonyított idővel. Ahogy közeledünk a jelenhez úgy fogy azon lehetőségek száma amelyek még megvalósulhatnak. Mígnem egyszercsak belépünk a jelenbe ahol a megvalósulón kívül minden többi lehetőség elveszik, elenyészik, a dolgok determináltakká, mondhatnám szükségszerűen válnak.valósággá.

 

A szükségszerű-véletlen viszonya azt fejezi ki, hogy a jelenségek előredetermináltsága milyen mértékű. Azt tudnillik, hogy a megvalósuló jelenségnek milyen esélye van arra, hogy másképpen is bekövetkezzen, mint ahogy a feltételek meghatározzák. A megvalósulás pillanatában minden dolog 100%-osan determinálttá válik.

 

Szükségszerűbben – ennélfogva kevésbé véletlenszerűbben az az esemény determinált, amelynek a jelenidejű feltételei már ma úgy determinálják, hogy az holnap 100%-osan bekövetkezik. Így az is állítható a szükségszerű-véletlen viszonyáról egy eseménnyel kapcsolatban, ha  esemény a jövő egy bizonyos időpontját tekintve 95%-osan determinált akkor 5%-nyiban véletlenszerűen bekövetkezhető lehetőségeket tartalmaz. Látható hogy ez egy olyan viszony ahol szoros összefüggés van a szükségszerű és a véletlen között. Ezért nem gondolom azt, hogy amint itt írod:
„Azt Te is tudod nyilván, hogy nem véletlenül lesz valaki gyilkos és nem  véletlenüél lesz áldozat. Nem véletlenül leszünk betegek sem. Innen már csak egy apró lépés, hogy azt mondjuk: az összeshez képest, nagy dolgokban beizonyositott véletlenkizárást kiterjeszthetjük minden eseményre - akár a leeső tetőcserépre és a gázolásra is.”

 

Sem kicsi sem nagy dolgokban, egyetlen eseményre sem zárható ki a véletlen, sőt minél távolabbi jövőt vonunk be az összefüggésbe, annál nagyobb mértékben tolódik el az események alakulása a véletlen oldalára.

 

Gyilkos és áldozat viszonyában is megtalálható az a pillanat amikor az elkövetőnek még megvolt a lehetősége elállni az emberöléstől. Ha ebben a viszonyban szükségszerű lenne az emberölés a tettes nem volna büntethető. Van ilyen, úgy tudom ezt végszükségnek hívják.

 

7fő

 

A Ki van itt Buddhista topicból:

11302 hsz

Determinált-Indeterminált, szükségszerű-véletlen, abszolút-relatív ezek a kulcsfogalmak.

 

1.) Abszolút szükségszerűen determinált (abszolút véletlenszerűen indeterminált)
2.) Abszolút véletlenszerűen determinált  (abszolút szükségszerűen indeterminált)
áll a két szélső póluson

 

Az első pont azt jelentené, hogy a kiválasztott esemény tértől-időtől függetlenül azonosan folyik le.

A második pont azt fejezi ki, hogy a kiválasztott esemény tértől-időtől függetlenül folytonos különbözőségben azonosság nélkül zajlik.

 

Én azt gondolom mindkét mondat a lehetetlen állítása.

 

Valóságban a dolgok, események úgy szükségszerűen mint véletlenül relatíve determináltak és indetermináltak. Ezért a szükségszerűen determinált(indeterminált) - véletlen szerűen determinált(indeterminált) egymást kiegészítő viszony-kategória.

 

Mint mindenben itt is meg kell különböztetnünk a belsőt a külsőtől, itt a belső-külső determinációt egymástól.

Az első az esemény, jelenség saját múltja által meghatározott jelenét, a második értelemszerűen a jelenség környezetének a múltja által determinált jelenét jelenti.

 

Minden esemény mivel nem abszolút mértékben szükség, vagy véletlenszerű,

szükségszerűségében annyira determinált amennyit a véletlen, véletlenszerűségében annyira determinált amennyit a szükségszerű külső-belső feltételei megengednek.

 

A szükség-véletlenszerű determináció mértékét a külső-belső küzdelmének az „eredője” adja. Azt gondolom ez érvényes lehet az emberi cselekvésre is.

 

Amida, csak a hit alapján fogadom el azt a meggyőződésedet, hogy véletlenek pedig nincsenek. :)))

 

A másolt hsz-ek az előzmény-hivatkozásokkal együtt itt tekinthetők meg:

http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=47489526&t=9010050

http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=47498149&t=9010050

 

7fő