Kevesen figyeltek rá fel, hogy június utolsó hetében az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elfogadta és megszavazta Andreas Gross svájci képviselő, a közgyűlés alelnöke, egy számunkra igen fontos javaslatát. Az elfogadott ET-határozat a regionális autonómiát az európai államokon belüli konfliktusok feloldásának eszközeként jelöli meg, s a határozathoz fűzött ajánlásban felkéri az ET Miniszterek Bizottságát, hogy készítsen elő egy olyan jogi egyezményt, amely "a regionális önkormányzatok európai chartájának tervezetében megfogalmazott elveken alapszik, tekintetbe veszi a tagállamok tapasztalatait, és lehetővé teszi a regionális és kulturális autonómia közös elveinek elismerését és támogatását"Š A közgyűlés elvi határozata történelmi jelentőségű: szakítást körvonalaz azzal a ­ nemzetközi politikában erősen meggyökerezett ­ mentalitással és argumentatív hagyománnyal, amely az autonómiaterveket destabilizáló erők eszközeként értelmezi és visszaadja e politikai törekvéseknek a számunkra legalábbis már Bibó óta ismert igazi értelmét, amely szerint az autonómia éppenséggel megszilárdíthatja egy állam belső stabilitását, amennyiben kellően bölcs és kimunkált belső megegyezésen alapszik. (Heti Válasz 2003. júl. 25 ­ Bakk Miklós)

 

Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő a “Cotidianul” című román lap számára adott nyilatkozatban ismertette az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott 1609/2003. számú határozatot a regionális és kulturális autonómia pozitív tapasztalatáról, hangsúlyozva: a regionális autonómia nem feltétlenül etnikai jellegű, de ott, ahol bizonyos nemzeti közösségek többségben vannak, etnikai tartalmat is kaphat. Toró hangsúlyozta: a Székelyföld régió létrehozásának gondolata összeegyeztethető a regionális autonómiáról szóló ETPK-határozat előírásaival, mivel a regionális autonómia keretében feloldhatók a magyar közösség és a román többség közötti konfliktusok e térségben. Toró rámutatott: a regionális hatóságoknak az ET ajánlása értelmében védelmezniük kell az autonóm területi egységekben kisebbségben lévő közösségek jogait, a székelyföldi magyaroknak tehát figyelembe kellene venniük, hogy a térségben nagyszámú román közösség él, amely számára biztosítani kell a központi és a helyi hatóságok közötti párbeszédben való részvételt. “E közösséget gazdaságilag érdekeltté kell tenni a regionális autonómia létrehozásában, és lelkileg fel kell készíteni erre" ­ hangsúlyozta Toró, s leszögezte: az ETPK ajánlása új irányvonalat jelez az európai gondolkodásban akkor is, ha előírásai nem lesznek kötelező erejűek; az új irányvonalnak köszönhetően az RMDSZ-beli radikálisok már nem bélyegezhetők szélsőségeseknek, s kéréseik legitimitást nyernek.