nem kell feltétlenül egyet érteni velem, de a 90-es évek tenisze nekem százszor bejött, mint az h mindenki rohangál ide-oda az alapvonalon mint pók a falon, ezt lehet fejlődésnek mondani, de számomra ez kétes értékű, pontosan azért amit mondtál, hogy k nehéz szervaröptét magas szinten űzni úgy, hogy az még hatékony is maradjon (ezzel azt akarom mondani, hogy nem az a hatékonyság mutatója feltétlenül, hogy menyni jön be egy ütésfajtából -nyílván ez is, de nem bonyolódom bele a magyarázatba mert érzem, hogy nem jövök ki belőle)

szóval számomra pontosan azért kétes ez a fejlődésnek nevezett dolog, mert rájöttek, hogy sokkal könnyebb alapvonaljátékot nyomni, és így olyanok is elég jó helyre befuthatnak, akik mondjuk nem olyan tálentumok, de k jó fizikumuk van, robotolnak mint állat, futnak mintha kergetnék őket; nekem ez nem jön be - Roger kivétel

de ettől függetlenül unalmas a mai tenisz, akkor lehetne izgi ha lenne még 5 stabilan jól játszó manusz; a Federer-Safon csatákra mondták korábban ugyi hogy hasonlíthatna a Sampra-Agassi összecsapásokra, ami tudjuk h nyista, sajna Marat elég hektikus

szóval ez így kevés, uncsi; azon totózni, hogy vajon mikor bukik szette Roger, aki ha 2 break-hátrányban van, akkor is ugyanolyan pulzusszámmal nézem a meccset, mert tudom h 2 faktor miatt nem kell aggódni: Roger és az ellenfelek - nincsenek olyan jhátékosok akik ezt ki tudnák használni; míg régebben nem volt ilyena  szitu

summa summárum lehet fjlődésnek mondani azt, ami végbement a teniszben, de az, hogy egy sportágból eltűnik gyakorlatilag egy olyan eleme a sportnak ami látványossá és izgalmassá teszi, az számomra nem az

szubjektív vélemény, amiben felnőttem és amihez szoktam, az tetszik jobban, nem tudok más lenni, úgyhjogy éljen a trap go jersey:)))