Találtam pár dolgot:

 

http://www.szuleteshete.hu/cikk.php?id=63&cid=43366

 

 

Tavaly 54 ezer művi abortuszt végeztek Magyarországon. A szám akár kevésnek is tűnhet az 1969-ben hivatalosan elismert 206 ezres „rekord” terhességmegszakításhoz képest, de a nyugat-európai adatokkal összevetve ma is tragikus a helyzet.

Pedig lenne idő, hogy a terhesség megszakítását kérő nők meggondolják magukat; két alkalommal is el kell menniük a Családvédelmi Szolgálathoz felvilágosító és a körülményeket tisztázó beszélgetésre.

Ha a nők nem változtatják meg döntésüket, több mint húszezer forintot kell fizetniük a nem kívánt terhesség megszakításáért. Romániában a hazainál jóval nagyobb arányú a művi abortuszok száma, míg Európa nyugati részén nagyságrendekkel kisebb.

Magyarországon a művi terhességmegszakítás törvényi szabályozása hosszú utat járt meg a lefejezéstől a családvédő beszélgetésekig. Most nagyságrendekkel kevesebb az abortusz, mint 35 évvel ezelőtt, de a nyugat-európai mutatókkal összehasonlítva tragikusan sok.

Ma a természetes termékenység alapján várható minden száz terhesség közül csaknem hetven azért nem valósul meg, mert a pár fogamzásgátlóhoz folyamodik. A fennmaradó harminc valódi megtermékenyítésnek mintegy a feléből azonban nem lesz csecsemő, mert a művi abortusz, s jóval kisebb arányban a spontán vetélés idejekorán véget vet az áldott állapotnak.
Európa „abortuszképe” igen változatos. A szovjet utódállamokban és Romániában a magyarországinál lényegesen nagyobb arányú a művi terhesség-megszakítás, míg a kontinens nyugati részén nagyságrendekkel kisebb. Írországban és Lengyelországban csak akkor engedélyezik az abortuszt, ha erőszak révén létrejött terhességről megállapítják az orvosok, hogy a nő életét veszélyezteti.