"Talán a hun nyelvet kellene kicsit megvakargatni, amelyről az utóbbi időben sok szép közleményt olvastam."

A magyarság "mássága" egyrészt felelősséget követel múltunk kutatóitól, másrészt ennek tudomásulvétele és elfogadása záloga fennmaradásunknak.

Azt mindenesetre elképzelhetőnek tartja Orbusánszky Borbála is, hogy a nyugati hunok, Attila vezérlete alatt esetleg olyan népelemek is sodródhattak nyugatra, Európába, amelyeknek egy része a mai magyarság alkotója.  A történész-orientalista például arra hívta fel   figyelmet, hogy a „csobán” hun méltóságnév és a Csaba név között is lehet összefüggés. A kutató a hun méltóságnév eredete kapcsán egy külföldi szakértőre, de Grootra hivatkozik, aki szerint ez az egyik legrégebbi méltóság Attila népénél.

Ezzel szemben a finnugor elmélet elhivatott képviselői nem hajlandók tudomásul venni, hogy eljárt felettük az idő. Ezt erősítette meg a nemzetközileg elismert olasz nyelvész, Angela Marcantonio. (Hírek szerint a nyelvész asszony 2005-ben Magyarországra is ellátogat, ahol meggyőződése szerint a magyaroknak is be fogja bizonyítani, hogy nyelvük finnugor eredetének elmélete elavult és téves.)

Mára már széleskörben ismert tény, hogy a 17 éves koráig magyarul egy kukkot sem beszélő Paul Hunsdorfer, aki villámsebesen emelkedett a ranglétrán. 31 évesen, immáron Hunfalvyként  elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által tanulmányozás céljából begyűjtött rovásírásos emlékeket. Vámbéry Ármin halála után annak kéziratai nyomtatott változatában a keletkutató véleményével ellentétes részleteket hamisított....