Pontosan EZ AZ az attitűd, amiről beszélek. És ez az attitűd elsődlegesen ANNAK köszönhető, hogy az értelmes megelőzés helyett a megesett problémák utókezelését fontosabbnak tartják.

Az én példám: Ne ülj a kályhára! Forró!

A tiéd: Ülj csak rá, ha akarsz, hiszen a te jogod. Jujj! Fáj? Gyorsan szaladjunk a szomszédba kölcsönkérni égési sérülések elleni krémet, mert nekünk itthon nincs, hiszen nem vagyunk rá felkészülve.

És ha a szomszédnak sincs, akkor ő a genya, mert nem elégíti ki a hülyeségünk okozta fájdalmak csillapításához való jogunkat.