Európa nehezen dolgozza fel a XX. századot Horváth Gábor, 2005. szeptember 21. 01:30 Tony Judt amerikai történész szerint a Terror Háza egyoldalúan a kommunizmusra koncentrál.

A magyar történelemnek a Terror Háza által bemutatott verziója nem tesz különbséget Szálasi Ferenc Nyilaskeresztes Pártjának banditái és a háború után hatalomra juttatott kommunista rezsim között - írja a The New York Review of Books legújabb számában Tony Judt. A neves amerikai történész az Európa múlt századi történelme által okozott mai anomáliákról írt hosszabb tanulmányában negatív példaként hozza fel a Terror Házát, ahol csak három terem szól a 600 ezer magyar zsidó kiirtásáról, a hatalmas épület többi részét "a kommunizmus bűnei bőségesen illusztrált és pártpolitikai célokat szolgáló felsorolásának" szentelték.

Judt szerint a nem is túlságosan leplezett üzenet a fasizmus és a kommunizmus közötti egyenlőségjel - azzal a különbséggel, hogy a kettő nem egyenlő. A Terror Háza tartalma és a bemutatás módja egyértelművé teszi, hogy a múzeum kurátorai szerint a kommunizmus nemcsak tovább tartott, de sokkal több kárt is okozott, mint a náci előzmény. Sok, az idősebb nemzedékhez tartozó magyar számára - írja Judt - ez annál is elképzelhetőbb, mert egybevág saját emlékeivel. Az üzenetet a posztkommunista törvényhozás még meg is erősítette azzal, hogy az önkényuralmi jelképek között a horogkereszt és nyilaskereszt mellett a vörös csillagot és a sarló-kalapácsot is betiltotta. Ahelyett, hogy különbséget tett volna a jelképek által megtestesített rendszerek között, Magyarország, Orbán Viktor szavaival, "rácsapta a múzeum kapuját a beteg XX. századra". De ezt a kaput nem olyan könnyű bezárni - folytatja Judt, egy lábjegyzetben kitérve Döbrentei Kornélnak a Kertész Imre irodalmi Nobel-díjára tett megjegyzéseire és az Írószövetség 84 tagjának erre válaszként való kilépésére.

A történész azt is megemlíti, hogy az Orbán-kormány bevezette az iskolákban a holokauszt-emléknapot, a Medgyessy-kormány pedig holokausztmúzeumot nyitott. Ám ennek jórészt üres termeit kevesen látogatják, azok között is sok a külföldi, míg a magyarok a Terror Házába járnak. Judt sok egyéb mellett azt is megemlíti, hogy a balti köztársaságokban a függetlenné válás óta még senkit sem vontak felelősségre a háborús bűncselekmények miatt, illetve Romániában vasgárdisták és más ismert antiszemiták nevei is felkerültek a kommunizmus áldozatainak máramarosszigeti emlékművére. A történész szerint minden nemzedéket újra meg kell tanítani a történelemre, hogy annak tanulságai ne menjenek feledésbe. - Az EU lehet a történelemre adott válasz, de sosem pótolhatja a történelmet - zárja tanulmányát Tony Judt.