Folytassuk...

 

Keresőd igen hatékony!

 

1.

 

Gata vagy káta, besenyő nyelven házat jelent; A besenyőkkel Magyarországban is elterjedt ez a név, p. Mosonyban 1339. említenek egy Kata nevü falut; a Tápió vidékén kivétel nélkül csak összetételekben előforduló Káta helynevek kétségtelenül szintén egyet jelentenek ezzel a besenyő szóval; s összefügghet vele a Káta-nemzetség neve is.

 

Obrusánszky a mongolban találta a Káta nevet. Ez kiterjedt sztyeppei nyelv létezésére illetve annak feltételezésére adhat lehetőséget.

 

2.

Fejér megyében, a Mezôföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján települt Perkáta, melynek neve kelta eredetu.

 

Van még Nagykáta, gondolom máshol is van még ilyen helynévlelet. A kelta rokonítás tovább színezi a helyzetet. Eszerint ők is ismerték (volna). Utánanézek. Így hirtelen egy külföldi tanulmány jut eszembe, ahol a "briga" és "DUNUM" VÉGZŐDÉSŰ KELTA VÁROSNEVEK SZORTÍROZÁSÁVAL FOGLALKOZTAK. Értelmét nem adták, csak leletfelvétel történt. Nem állítom, hogy e kettőnek közvetlenül köze lenne egymáshoz, de emberi lakóhely megnevezéséről volt szó. Értelmezhetjük "-háza" értelemben is, végülis házakról van szó.

 

3.790-böl datált:

A Dnyeper menti hat város: Gyana-Káta, Szaka-Káta, Szalma-Káta, Karakák-Káta, Tényő-Káta és Szabir-Ögyek.

 

Kezdesz szürreálisba átmenni. Etelköz magyar városainak névsora majdnem mind KÁTA . Ezt hagyták hátra Árpád honfoglalói - gondoljuk mi ma.

Adatod azonban bomba is egyben. Azon vélekedéseket erősítik, amely szerint 895-ben NEM Árpád népe jött ide, hanem a besenyők - hisz a tarsolyok mind az ő leleteik. A román történetírás csakis ezzel foglalkozik. Árpád addigra már régesrég a Kárpát-medencében kellett legyen későavarként vagy ahogy tetszik.

 

4.

(A honfoglalást követő alapítások még a kereszténység felvétele előtti időkből: Solt, Kál, Szolnok, Tarján, Keve, Tur, Nagyvárad, Tarcal, Abasár, Heves, Gyöngyös, Üllő, Jutas, Káta, Doboka, Bonyhád, Kálló, Salgótarján, Megyer és még nagyon-nagyon hosszan lehetne folytatni a sort.)

 

Ezt gondolom Padányitól vetted?

 

5.

Káta nemzetség, első ismert tagja Farkas, kinek II. András idejében tüzes vasat kellett hordoznia, mivel szolgáját lopásról vádolták; 1231. pedig Demeter comes, utóbb győri főispán, a pannonhalmi apátsággal pörlekedett. A helynevekről itélve, a nemzetség ősi birtokai Pest és Heves vmegyékben feküdtek, de mára XIII. századtól kezdve jószágaik zöme főkép Szatmár, Bihar és Ugocsa vármegyékbe esett, mig egyes ágak a Dunántul birtokoltak. 1227-1483 közt összesen 61 helység tartozott hozzájok. E nemzetségből vált ki a Kátay-család, melynek őse Gugh (1297-1343), a Csaholyi-család, melynek őse János (1323-1352), a Vasvári-család, melynek őse Pál (1284-1313), a Surányi-család, melynek őse Sebestyén (1347), a Csarnavodai-család, melynek ősei Miklós és István (1347-79), a Lázári-család, melynek őse János (1319-52) és az Ösi-család, melynek őse István (1340 előtt). A nemzetség első vitéz tagja Tamás, ki 1274. azért kapta az ugocsavármegyei Kökényest és Halmit, mert a csehek ellen viselt háboruban Laa vára alatt (1273) kitünt. A nemzetség több tagja viselt főméltóságot; p. Péter már IV. Béla alatt főpohárnnok volt. A tatárjárás után Bereg és Ugocsa vmegyékben e nemzetség több várat és helységet alapított. V. ö. Komáromy András, A Káta-nemzetségről (Turul 1887., 160-181); Wetner, Nemzetségek (II. 114-123).

 

Újabb érdekes kitérőre adsz lehetőséget a Kátaiak felsorolásával.

Akkoriban Magyarország olyan emberekre épített, akik a haza érdekében mutatott hősi küzdelmeik révén emelkedhettek fel akár hivatalba, akár birtokra. Ráadásul utódaikkal benépesítették a földet.

 

(Csak zárójelben: szeretném, ha manapság nem a legnagyobb rablóké lenne az ország, hanem az érte önfeláldozóan élő és küzdő embereké.)

 

 

Tehát ennyit tudunk, innentôl aztán újra az elméleté a szó, - a szóelemnél maradva - a gyakorlat szempontjából tovább, illetve visszalépve. Az, hogy a dolog továbbra is hiteles maradjon, a szemiotika alapelveinek figyelembevételével a klasszikus névválasztás szabályai szerint haladjunk.

 

Nyilvánvaló, hogy a Káta nemzetség korai felmenôi is (!) valamilyen központi közismert - letôleg és láthatóan minél nagyobb terjedelmû - meglévô "dolog" nevét kapták, vagy vette föl. (...itt szándékosan nem használom a város nevet) Tehát már egy korábban meglévô és minél tekintélyesebb központú jellemzô felvételével külömböztették meg elökelö mivoltukat. A nevek, köztudottan, rangot  is közölnek.

 

Mostmár "csak" az a feladat, hogy honnan/mikortól számítjuk az emberi gondolkodás kezdetét. no meg azt , hogy hol milyen földrészen kezdtek eleink legelôször fogalmakat alkotni. Mert ha ezt sikerül valamejest behatárolni akkor teljes mértékben igazolhatóak a tamana tételei.

 

Én Eurázsiára gondolok az eddigi jelek alapján. Egy kÁRPÁT-MEDENCE - SZTYEPPEI KÖLCSÖNHATÁSON IS alapuló töreténelmet, amely sztyeppe azonban sem dél, sem kelet felé nem volt korlátozva terjedésében.

 

Vajon az ôsi korokban melyek lehettek az ember legkezdetlegesebben használt szavai, azt gondom ennek tudatában, mintegy kódfejtéssel, be lehtne azonosítani az egyes névelemek jelentését. 

 

Én a magyar gyökszótárt tartom erre legalkalmasabbnak.