Még egy gondolat...

Kíváncsi lennék hogy a kedves magzatvédők mit szólnának ha velük történne meg hogy mondjuk a doki azt mondja.

Sajnálom de 75% hogy a gyerek szellemi fogyatékos lesz és úgy tűnik hogy a végtagjai sem fejlődtek majd ki, így a gyerek élete végéig állandó felügyeletre és gondoskodásra szorul.

Sajnáljuk de soha nem fog a maga gyermeke megnősülni/férjhez menni.

Nem fog focizni a többiekkel, ...

Nos ha még időben lennének vajon hogy döntenének?

 

Vagy ne adj Isten a feleségét vagy a lányát elkapja valami szatír és megerőszakolja és úgy marad.

Vajon azt mondja hogy persze anyukám szüljük csak meg milyen remek lesz, igaz szegény gyerek nem tehet semmiről de majd agész életében majd "arra a dolgora" fog emlékeztetni.

 

Hát nem tudom.

 

Persze jól tudom hogy ezt a gondolkodást is lehet támadni.

Az első példa szinte hadüzenet a sérült embereknek hogy ha előre tudjuk  hogy ilyenek lesztek nektek kampec.

Ugyanakkor ha azt nézzük hogy egy ilyen dologba családok szakadhatnak bele és mehetnek tönkre és esetleg pont az egészséges gyerekre nem marad idő, mert a beteg leköti a szülők idejének a 90% -át és nem csak pár hónapra hanem egész hátralévő életére.