Szerintem pont alátámasztod az elméletemet.

Hittél valamiben de belefáradtál, kiábrándultál.

Ebből nem következik az, hogy nem hiszel mondjuk Isten mint világ teremtő létezésében, hanem az következik, hogy szerinted xarul dolgozott nem vagy megelégedve az eredménnyel, meg egyébként ha foglalkoznál vele sem lenne pozitív eredménye számodra, nem halnál meg később, nem lenne ötösöd a lottón, nem védene meg a balesetektől, rájöttél, hogy ha létezik is, a tevékenysége mindössze abból áll, hogy szemlélődik, esetleg néha kicsit megrázogatja a lombikot és figyeli, hogy mi történik.

 

Szerintem a vallásoság a szerelemhez egyáltalán nem hasonlítható, max az utánna következő szeretethez ami optimális esetben soha nem múlik el.

 

 

Van egy csomó ellentmondás amire szintén megvan a válasz, hogy pl. ha Isten nem avatkozik be hanem csak figyeli a dolgokat, akkor akár mindenki garázdálkodhatna is a világban. A világban igen, de az azt követő állapotban ezt szerintem számonkérik rajtunk. Na nem úgy ahogy a klasszikus szerint Péter áll a kapuban és szortíroza az emberi lelkeket, hanem mondjuk úgy, hogy a negatív mérleget mutató lélek elpusztul, a pozitív meg tovább fejlődhet valamilyen formában.

 

 

Ezek a kérdések és válaszok most viccesnek tűnnek, de eljön az idő mindenki számára amikor elkezd foglalkozni a dologgal. számomra ugyanolyan viccesnek tűnik ha valaki azt mondja, hogy nincs lélek és a halálkor semmi nem marad utánna.

Ez olyan mintha azt bizonygatná, hogy a a gyertya elégésével pusztán fénnyé alakul és nem marad utánna széndioxid meg vízgőz, mert hiszen ezeket a végtermékeket nem látjuk.