Köszönöm a megtiszteltetést kedves turtur!

 

Ezesetben sajnálom, hogy magam sem vagyok szakavatott mûvelôje a nyelvészet tudományának.

 

Amit tudok/unk az eddigi -káta név-elem mivoltáról, az alig 600-1200 évben mérhtô vissza.

 

(Az itt kiemelt pontokba rendezett források, azok tetszöleges szövegrészeinek kiemelésével egy keresömotor segítségével visszakereshetöek) 

 

1.

 

Gata vagy káta, besenyő nyelven házat jelent; A besenyőkkel Magyarországban is elterjedt ez a név, p. Mosonyban 1339. említenek egy Kata nevü falut; a Tápió vidékén kivétel nélkül csak összetételekben előforduló Káta helynevek kétségtelenül szintén egyet jelentenek ezzel a besenyő szóval; s összefügghet vele a Káta-nemzetség neve is.

 

2.

Fejér megyében, a Mezôföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján települt Perkáta, melynek neve kelta eredetu.

 

3.790-böl datált:

A Dnyeper menti hat város: Gyana-Káta, Szaka-Káta, Szalma-Káta, Karakák-Káta, Tényő-Káta és Szabir-Ögyek.

 

4.

(A honfoglalást követő alapítások még a kereszténység felvétele előtti időkből: Solt, Kál, Szolnok, Tarján, Keve, Tur, Nagyvárad, Tarcal, Abasár, Heves, Gyöngyös, Üllő, Jutas, Káta, Doboka, Bonyhád, Kálló, Salgótarján, Megyer és még nagyon-nagyon hosszan lehetne folytatni a sort.)

 

5.

Káta nemzetség, első ismert tagja Farkas, kinek II. András idejében tüzes vasat kellett hordoznia, mivel szolgáját lopásról vádolták; 1231. pedig Demeter comes, utóbb győri főispán, a pannonhalmi apátsággal pörlekedett. A helynevekről itélve, a nemzetség ősi birtokai Pest és Heves vmegyékben feküdtek, de mára XIII. századtól kezdve jószágaik zöme főkép Szatmár, Bihar és Ugocsa vármegyékbe esett, mig egyes ágak a Dunántul birtokoltak. 1227-1483 közt összesen 61 helység tartozott hozzájok. E nemzetségből vált ki a Kátay-család, melynek őse Gugh (1297-1343), a Csaholyi-család, melynek őse János (1323-1352), a Vasvári-család, melynek őse Pál (1284-1313), a Surányi-család, melynek őse Sebestyén (1347), a Csarnavodai-család, melynek ősei Miklós és István (1347-79), a Lázári-család, melynek őse János (1319-52) és az Ösi-család, melynek őse István (1340 előtt). A nemzetség első vitéz tagja Tamás, ki 1274. azért kapta az ugocsavármegyei Kökényest és Halmit, mert a csehek ellen viselt háboruban Laa vára alatt (1273) kitünt. A nemzetség több tagja viselt főméltóságot; p. Péter már IV. Béla alatt főpohárnnok volt. A tatárjárás után Bereg és Ugocsa vmegyékben e nemzetség több várat és helységet alapított. V. ö. Komáromy András, A Káta-nemzetségről (Turul 1887., 160-181); Wetner, Nemzetségek (II. 114-123).

 

 

Tehát ennyit tudunk, innentôl aztán újra az elméleté a szó, - a szóelemnél maradva - a gyakorlat szempontjából tovább, illetve visszalépve. Az, hogy a dolog továbbra is hiteles maradjon, a szemiotika alapelveinek figyelembevételével a klasszikus névválasztás szabályai szerint haladjunk.

 

Nyilvánvaló, hogy a Káta nemzetség korai felmenôi is (!) valamilyen központi közismert - letôleg és láthatóan minél nagyobb terjedelmû - meglévô "dolog" nevét kapták, vagy vette föl. (...itt szándékosan nem használom a város nevet) Tehát már egy korábban meglévô és minél tekintélyesebb központú jellemzô felvételével külömböztették meg elökelö mivoltukat. A nevek, köztudottan, rangot  is közölnek.

 

Mostmár "csak" az a feladat, hogy honnan/mikortól számítjuk az emberi gondolkodás kezdetét. no meg azt , hogy hol milyen földrészen kezdtek eleink legelôször fogalmakat alkotni. Mert ha ezt sikerül valamejest behatárolni akkor teljes mértékben igazolhatóak a tamana tételei.

 

Vajon az ôsi korokban melyek lehettek az ember legkezdetlegesebben használt szavai, azt gondom ennek tudatában, mintegy kódfejtéssel, be lehtne azonosítani az egyes névelemek jelentését.