No akkor fussunk neki mi is mégegyszer kedves milyennincs, Ön azt írja, hogy:

 

Azt hiszem ki kell igazítsalak.

Az általad a 43 hsz-ból nevem alatt idézett kijelentést nem én állítottam, valójában turtur 33 hsz-ból származik, amit én a 43. hsz-ban hozzáfűztem, az azzal némileg ellentmondó megállapítás volt.

 

Valójában elôször én idéztem Obrusánszky Borbála cikkét (lásd:2005.07.20 20:20:49 (31) amire turtur  eképpen reagált:

 

Elolvastam az NG cikket. Köszönöm szépen, mert nagyon érdekes dolgok vannak benne.

 

Kezdem azzal, hogy a tamanásoknak eddig nem volt nyelvész segítségük, így a névelemek magyar értelmű jelentéséről alig van tudomásuk. Többek közt emiatt nem "nyelvészkednek".

 

De most Obrusánszky kinyitott egy kis ablakot: (itt jön az idézet és benne): "...az el- nevezésének egy részében magyar településnevek alkotóelemét fedezhetjük fel – hívta fel a figyelmet Obrusánszky Borbála. A mongol hot, azaz a város szónak a magyarban a -káta végződésű helynevek felelnek meg.

 

2005.07.21 21:48:22 (33) olvasható a részérôl  levont - tegyük hozzá logikus - elméleti következtetés.

 

Az Ön hozzászólása (2005.07.25 10:37:12 (38) illetve megállapítása ugyan nem elméleti jellegû mégis fontos mert tényszerû, vagyis le van írva gattendorf hivatalos web oldalán  ez meg az és kész, egyértelmû. Ha e ténymegállapításhoz hozzávesszük, hogy valamilyen szinten valamennyien lokálpatrióták is vagyunk, ez nem is lehet másként.

 

Azt gondolom, egyetérteve Önnel, hogy valóban nem egyértelmû feltételezni a mongol-német "keveredést", meg kellene vizsgálni. Keresve egyéb megoldásokat és  ha tovább akarunk haladni hasznos lehet a szemiotika, mint tudomány, bevonása a további lehetôségek felkutatásában.

 

A szemiotikusok felfogása szerint a jelek egy nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv szavainak és kifejezéseinek például egy adott nyelvben van jelentése, és csak azért van jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van. (Georg Klaus)

 

Ha ezt egyetemesen értelmezzük és - miért ne tennénk - így van, akkor valójáben közömbös, hogy honnan - hová, mikor vándorolt/került az eredeti "káta" ha az mint utótag >> jel << az adott területen is  város megjelölésére szolgál.

 

Természetesen ez is csak elméleti következtetés, de azt gondolom Orbusánszky Borbála ebbôl - 

 

"Nyírbátor és Nyírkáta mennyire közel esik egymáshoz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyénkben, márpedig a -bátor végződés több mongol település nevében is szerepel (igaz, a bátor egyben személy- név is, számunkra ismertebb Szüh-Bátor, aki a modern Mongólia egyik fontos állam- férfija volt.)"  

 

- eléggé elnagyoltan vonta le  következtetését. Túl azon, hogy a bátor mint jelentéssel bíró szó egyebek mellett vezért, vezetôt egyszersmind központot jelent akkor érdekes lehet továbbgondolni ...dorf ....káta ....bátor, de melyik volt elôbb?

 

Kérem tisztelje meg gondolataival hevenyészett eszmefuttatásomat, köszönöm.