Na, még egy régi kedvenc (amiből családi mondás is lett), amire emil takarítás közben bukkantam:

Sas ül a szakadék szélén, majd a mélybe veti magát, de a föld közvetlen közelében kinyitja a szárnyát, és elvitorlázik, majd újra vissza a szakadék szélére, és megint irány a mélység...
Meglátja a veréb:
"Mondd, sas, mit csinálsz?
"Lazulok"
"Lazulhatok Veled?"
"Persze"
Mostmár ketten csinálják: levetik magukat a mélybe, majd, mielőtt becsapódnának, szárnyak kinyit, és visszarepülnek a szakadék szélére.
Arra jön a farkas:
"Sziasztok, mit csináltok?"
"Lazulunk"
"Lazulhatok Veletek?"
"Persze"
Mindhárman levetik magukat a szikláról, mikor a veréb odaszól a farkasnak:
"Mondd, farkas, te tudsz repülni?"
"Nem"
"Húú, de laza, vazze..."