Enikö kislanyom draga, ki a franc mondta neked, hogy be kell jarni minden elöadasra? El kell menni mindenhova egyszer es megnezni, van-e jelenleti iv, ha meg nincs, kell keresni egy minden elöadast szorgalmasan latogato csoporttarsat (ismertetö jelek: nönemü, szemüveges, pattanasos, ronda, nagy feneke van), öt neha meglepni egy kis aprosaggal, nevnapjan virag, ügyesen elejtett bok a nagyszerü alakjarol, stb, aztan vizsgak elött veletlenül arra kell jarni, amerre ö, es hogy most jut csak eszedbe, nem lenne-é olyan kedves egy orara megvalni az ilyen-olyan jegyzeteitöl, amig fenymasolod öket. Altalaban a fenti modon leirt egyen a jegyzeteivel alszik es semmikeppen nem hajlando tölük megvalni, de ha elég ravaszul manöverezel a kis kedvessegekkel (lsd fentebb, nevnapjan virag, stb), akkor a modszer garantalt sikerhez vezet és tengernyi szabadidövel ajandekoz meg téged, amely szabadidöben lehetsz végre föiskolás, ertsd, pasizhatsz-bulizhatsz-élvezheted az életet. Ez az én atyai jó tanácsom. A szemináriumokra meg azért járj be, azokat komolyabban veszik. De ne vállald túl magad. A legfontosabb része az életednek úgysem a tudományokkal kapcsolatban fog zajlani az elkövetkezö gyönyörü négy évben. Majd rájösz te is hamarosan. Okosodni meg úgyis attól okosodsz a legtöbbet, ha sokat olvasod magadtól a fent leírt módon kiküzdött szabadidödben a vizsgákra ajánlott könyveket es kialakitod roluk a sajat velemenyed es gondolkodni tanulsz meg elsösorban es nem seggelni - es nem adtol, hogy reggel nyolctol 10-ig minden nap halál masnaposan es almosan hallgass mindenfele idetlen professzorokat motyogni 15 méteres távolságokbol egy audmax-ban. (Auditorium maximum, nagy elöadoterem, csak hogy lassatok, tenyleg jartam en is egyetemre valaha.)