A magyarság a francia forradalom bélyegét viselő reformkorban vált nemzetté, amikor, mint Schöpflin Gyula ugyanabban a tanulmányában írja: "az egész nép, mint első ízben nemzet, együttesen lépett a modernizálás útjára". Tehát az ifjú Schöpflin György állítása, amely szerint "a nemzeti mozgalmat a baloldal csak opportunista megfontolásból hozta föl", nem felel meg a valóságnak. Azt senki sem tagadhatja, hogy nem a konzervatív, feudális, klerikális tábor, hanem a progresszió, a reformizmus, a modernizálás tábora karolta föl, s mondotta magáénak a nemzeti eszmét. És ehhez az eszméhez kapcsolódó tévedéseket, amelyek a magyar nemzeti mozgalom privilegizált voltának hitére alapultak, Kossuth éppúgy bevallotta és megbánta a száműzetésben, mint ahogy Marx és követői is módosították nézeteiket, s a nemzeti önállóság jogait nemcsak a magyarok és a lengyelek, hanem Európa minden nemzete számára követelték. Tudjuk azt is, legalábbis tudnunk kellene, hogy Marx és követői nem az osztályharcot helyezték a nemzet fölé, hanem a nemzetköziséget - és nem a nemzet eszméjét kritizálták, hanem a hazafiságnak nacionalizmussá torzulását, amely a tőkés és a nagybirtokos elemek érdekeit helyezte a béke, az emberiség, a népek és nemzetek érdekei fölé.