A kommunista párt hallgatólagos szövetséget kötött a harmincas-negyvenes években kissé lebarnult népi írókkal, és Darvas József - a későbbi sokszoros miniszter és írószövetségi elnök - tollából kisvártatva már antiszemita cikket hozhatott címlapján a Szabad Nép. A Horthy-korszakban posztján kitartó szociáldemokrácia döbbenettel nézte ezt a taktikázást, amelyet az SZDP fő ideológusa, Justus Pál "árvalányhajas marxizmusnak" nevezett. Justus Pált és a szociáldemokráciát (akkor még a vitapartner jelenlétében) nemzetietlenséggel vádolta Révai József 1948. január 22-én a Sportcsarnokban, ahol Marosán György esdekelve kért elnézést és türelmet a kommunista testvérpárttól, ha a valódi (azaz a szociáldemokrata) munkásmozgalom - a valóságosan létező hazai kommunisták vezetője, Demény Pál, akkor már ült az Andrássy út 60. sz. alatt - évszázados rossz emlékei miatt még nem képes a himnuszt énekelni és nem tudja még eléggé szeretni a piros-fehér-zöldet, amellyel eddig mindig az osztályellenség díszítette föl magát. Oppardon.