Kedves Callie!

 

De azért az alapvető ambivalencia megmaradt: az árukapcsolás a segítő szándék és a nő birtoklása között

Hát te tudod, ha a házasságot a nő birtoklásának fogod fel, a te dolgod ... az iszlám legalábbis egy kölcsönös szerződéskötésnek.

 

Én meg máshol azt hallottam, hogy a mai iszlám vallás szerint is a férfi saját tetszése szerint elválhat a feleségétől, elég csak néhányszor ezt Mekka felé fordulva elmondania.

Hát ez hülyeség. Az igaz, hogy a férfi bármikor elválhat a feleségétől. Miután leperkálta a házassági szerződésben rögzített utólagos hozományt. (ennek mértékéről - hát mondjuk nekem személy szerint - kiskeresetű értelmiségiként, bocs, de nem a pontos összeget mondom, olyan 5 milla körül kéne kipengetnem, továbbá, mivel a kiskorú gyerek joga az anyáé, (amíg muszlim) gondoskodnom kéne a gyerek eltartásáról.

Szóval utolagos hozomány, lakás biztosítása a gyereknek - illetve, mivel az anya neveli az anyának, plusz a gyerek eltartására szolgáló pénz. ezt kéne fizetnem

- ha válni akarnék. -de alhamdulillah nem akarok. )

 

Megjegyzem a nő is bármikor elválhat a férjétől. (Persze ilyen esetben csak akkor jár neki az utólagos hozomány, ha az iszlám szerint elfogadható okot is említ. pl - a férj rosszul bánik vele, nem tartja el megfelelően, nem hajlandó vele szexuális kapcsolatot létesíteni, stb. stb.)

 

Aztán hogy te ezt szimmetrikusnak tartod e vagy sem, (vagy méginkább: fairnek vagy sem) azt már a te dolgod.

 

Azt, hogy ki az "áruló", nyilván ők maguk döntötték el, a győztesek. Rendeztek egy kis "nürnbergi pert"? De vajon a kirendelt védőknek milyen lehetőségeik voltak?

 

Jogos a felvetés. No akkor a konkrét eseménysor. Szóval a Kurajza törzs a medinai szerződésben részt vevő egyik törzs volt. Az árok -csata idején a Qureys kb. háromszoros túlerővel érkezett Medina alá. Ez ellen - egy hosszú sáncot alakítottak ki. (ez tök új volt az arábiai hadviselésben). No ekkor a Qureys által vezetett seregből küldötteket menesztettek a Kurajzához avval, hogy vagy átállnak hozzájuk, vagy - a többi medinaival együtt őket is lemészárolják. Mivel a győzelmre ilyen túlerővel szemben sok esély nem volt, a Kurejza vezetője (hosszas vívódás után, hiszen tudta, hogy árulást követ el) belement ebbe.

(Megjegyzem a Kurejza addig stabil szövetséges volt, és talán a legtöbb rokoni kapcsolattal rendelkezett a medinai nem zsidó arab törzsekkel.)

Egy támadás során a Kurejza által felügyelt sáncszakaszt otthagyták, és a medinaiak ellen támadtak. Amikor a medinaiak nagy nehezen mégis visszaverték az áttörést, a Kurejza törzs elhagyta a harcteret.

Az árok csata után a medinaiak megostromolták a Kurejza szálláshelyét. - a Kurejzának ekkor már nem volt sok esélye. Ekkor három lehetőség állt előttük.

-folytatják a harcot, és valszeg meghalnak. (egy szempont, ami talán nem oyan evidens. - ez esetben árulóként halnak meg, és ez a túlvilágon is büntetést von maga után)

-felveszik az iszlámot. (Hiszen az iszlámba való belépéskor  az ember tiszta lappal indul. - talán Isten előtt is. De a közösség előtt biztosan.)

- megadják magukat, és a volt szövetségeseik ítéletére bízzák magukat. (ez esetben valszeg halál vár rájuk - viszont evvel bűnbocsánatot nyerhetnek. - már legalábbis így hitték)

No, ezt a harmadik megoldást választották. Mohammed, mivel zsidó törzsről volt szó, és a medinai szerződésben rögzítették, hogy bírói jogköre csak a muszlimok körében van, megkérdezték a Kurajza törzset, hogy a medinaiak közül kit akarnak bírónak.

Ők a korábbi, Mohammed előtti szövetséges törzsből választottak egyet.

Az megkérdezte, hogy muszlim törvények, vagy zsidó törvények szerint ítélkezzen e. (a muszlim törvény világi értelemben kedvezőbb lett volna, mert egyrészt a nők és gyerekek nem kerültek volna a hatálya alá, másrészt akár a kegyelemre is lehetőség lett volna - evvel viszont kvázi elismerték volna a muszlim joghatóságot, ez pedig a vallásuk elárulását jelentette volna.) - így a zsidó törvények szerinti bíráskodást kérték, amely szerint viszont a kegyelemnek nem volt lehetősége.

(Hangsúlyoznám, hogy itt a zsidó törvények alatt nem biztos - bár lehet, nem tudom - hogy az általunk ismert jogszokások  voltak a mérvadóak, hanem helyi törzsekre jellemző jogfelfogásról is szó lehetett.)