manapság ezer évig lehet tanulni, mindenféle átjárhatóságokkal, csak győzze a család finanszírozni.

Tudod én ha most lennék ilyen heylzetben és ez az ország valami bejáratott normális ország lenne boldogan finanszíroznám. Ugyanis a normális az, hogy az egyetemet vagy főiskolát végzettek később sokkal jobban keresnek mint azok, akik nem invesztáltak bele ennyi energiát a tanulásba. Azaz, a későbbiekben sokkal jobban keresnek. És ebből a majdani nagyobb kerestetből majd visszavfizetik a tandíjhitelt  - ami szintén már be van járatva nálunk fejlettebb országokban. Nálunk fejlettebb jobban élő országokban a szülők már a gyerek megszületésétől raknak félre pénzt az esetleges egyetemi tanulmányokra - ha tudnak. ha nem tudnak, akkor meg a gyerek az egyetem mellett munkát vállal, avagy elemegy egy évre dolgozni, és abból fizet két év tandíjat, vagy felvesz diákhitelt. Vagy ha egyik sem, de sugárzóan tehetséges, akkor megpályázik alapítványi ösztöndíjat...

Feltéve ha tényleg akar tanulni, és tényleg el akarja érni a célját.

Mert ha csak még 3-5 évig fiatal akar maradni és bulizni, az más - és ne mondd, hogy nem láttál már ilyet, mert én sajna sokat is.

Ahogyan látom, az idei felvételiknél az volt a legnagyobb baj, hogy nagyon sokan nem voltak egyszerűen tisztában a feltételekkel - hogy ez inek a hibája, az vita tárgya.  De hogy az érettségi, meg az emelt szintű érettségi is sokkal de sokkal könnyebb volt annál, mint amire bárki is számított, az biztos.