>A blato pedig, amennyire én tudom, csak a délszlávoknál jelent mocsarat, mert a >Balatonnak csak a déli partja mocsaras, az északi nem. Azaz a Balaton adta a >délszlávoknak a mocsár mintáját s lett tulajdonnévből közszóvá.

Sajnos, kedves Provó, ki kell ábrándítsalak, rosszul tudod. A blato, illetve változatai az összes szláv nyelvben mocsarat jelentenek, így az északi szlávoknál (szlovákok, csehek) meg a keleti szlávoknál is. Elég vicces dolog feltételezni, hogy innen kiindulva vette be ez a szó Moszkvát.

Az is elég érdekes, hogy a déli és az északi szlávok közti határt a Balaton vonalánál képzeled el. Abban az időben a mai Cseh- és Morvaországot, Szlovákiát, Dunántúlt,  Szlovéniát és Karintiát nagyjából egységes szláv nyelvű népesség lakta, amely egységet aztán a magyar honfoglalók törtek meg, így teret adva a különböző szláv népek önálló fejlődésének. Elég jó bizonyíték erre (többek között), hogy a szlovákok és a szlovének ugyanúgy nevezik magukat (slovensky).

Csak a történelmi tényeknél maradva: a IX. század közepén Zalavárban volt a Nyitráról elűzött Pribina Balaton-környéki fejedelemségének központja. Tehát a magyar honfoglalók amikor ideértek szlávokat találtak (meg esetleg néhány, a birodalmuk széthullását túlélt avar illetve germán néptöredéket).

Üssenek agyon, ha értem, mire jó a teljesen világos történelmi, nyelvészeti tényeknek és a józan paraszti észnek ellentmondó kreálmányokat gyártani, mint az a Béles Balaton dolog... A végén még magatok is elhiszitek.

Csak ennyit akartam korrigálni, nem akarok a sumér, szittya meg szíriuszos dolgokba beszállni.