"

Hazai nyelvészeink Pest nevét a szláv "kályhából, téglaégető kemencéből" eredeztetik Szerintük Veszprémnek is valami ős-szláv lakosai adhatta máig viselt nevét. Piszke, Pöstyén, Piski és sok más Pis-elemet tartalmazó helynevünk szintén "csakis szláv eredetű" lehet, aminthogy Baranya nevében is "vocabulum Slavicum" rejlik, az erődöt jelentő Brna Szláv eredetű lenne Orsova, Zemplén és Munkács neve és természetese a Balatoné is, mely utóbbi a mocsár jelentésű Blato leszármazója volna Ugyane tudósok szerint a Margit-sziget régi Nyulak neve német eredet volna, mert németül Haseninselnek nevezték és így tovább. Azokat helyneveket, amelyeket az ó-szláv segítségül hívásával sem tudtak megmagyarázni, személynevekből próbálják eredeztetni, különösen az e1ső várispánok neveiből, ahol aztán nincs szükség az értelem további kutatására. E szerint az ispán-elmélet szerint keletkezett volna Pozsony Sopron, Kolozsvár és Baranya neve. Ezekre az adott magyarázatokra nem óhajtunk oly részletesen kitérni, mint Tihany nevére, de mégsem hagyhatjuk megjegyzés nélkül már ebben a bevezető előadásban sem hiszen mindegyiknek kézenfekvő magyar az etimológiája. Figyeljük meg e városok földrajzi fekvését, mert legtöbbször abban rejlik a magyarázat kulcsa. ."

 "A Régi Keletről itt helynevek sorában szerepelnek a Hét szóval összetett nevek, amilyen a  dunántúli Hetés vidéke és a Hét, Hete, Hetés, Hetény községnevek ilyenek a kisázsiai Hétország (Héti Ta) nevét folytatják. Ugyanilyen keleti  Pilis-Ta (Palesztina) nevét Magyarországon folytató sok Pilis;, Pilis-vármegye, Pilis-hegység, valamint a Pilis szóval összetett több helynevünk. Egy kitűnő hazai magánkutatónk, Németh Péter (Budapest) felfedezte a  magyarországi Pilis- Ta területét a Duna nagy kanyarjában ahol sáncokkal körülvett, épületromokkal telehintett régi uralmi központot talált.(9)"

Az idézet Dr. Baráth tíbor: A Magyar népek őstörténete III. kötet 
Megjegyzem még, hogy Pest neve Bonfini szerint az itt lévő római katonáktól ered akik az itáliai Pestum városából származtak.

Bonfini: A magyar történelem tizedei 16. olda.