A könyv abból az alapfelállásból indul ki, hogy mindenki karrierre vágyik. A karrier mindenféle létcélnak az alfája és az omegája. Úgy is mondhatnám, ez a könyv a karrieristáknak szól, a gátlástalanoknak, a bárkin áttaposnak.

Úgy kezdi a könyv, hogy ott cseszi el a munkavállaló, hogy nem tudja, milyen állás passzol neki. Aztán kitöltet veled egy halom tesztet és kérdőívet, ami valahogy véletlenül azt hozza ki, hogy újságíró meg minden olyan más, kreativ diplomás szellemi foglalkozás passzol neked, amely hazánkban telített és esélyed sincs a bekerülésre, mivel ezeken a posztokon csak csókossággal (népszerűbb nevén networking) lehet bejutni. Tehát legyél csókos, könyökölj, legyél számító, használd ki a "barátaidat", hivd föl őket telefonon, jópofizz nekik, hogy azért hívtad őket, hogy megkérdezd, hogy vannak (mert ez igazából nem érdekes a karriered szempontjából), de persze csak az a szándékod, hogy beajánljanak téged itt-ott. A hiba persze ott van, hogy feltételezi, hogy a haver beajánlja a havert, holott az a gáz, hogy ma már a havert sem ajánlják be, mert ma már a rokon gyerekének sincs állása, és ha a rokon gyerekét be lehet ajánlani, akkor inkább őt, mint egy "vadidegent". Magyarán: vagy beleszületsz vagy megszívtad.

Egy dologért érdemes megvenni a könyvet: az önéletrajzot tényleg jól meg lehet belőle csinálni.