Igen én utazom.
De -Veled ellentétben- soha semmivel nem voltam elégedetlen.
Elfogadtam a mostoha körülményeket is, a kellemetlen útitársakat is, a rossz időt is.
Elfogadtam, mert tudtam: ha idegen helyre megyek nekem kell alkalmazkodnom.
Sosem azt lestem -Veled ellentétben- , hogy mikor kibe-mibe lehet belekötni, cikizni.

Most azonban -itthon lévén- nem hagyom szó nélkül ezt a sznobista kritika áradatot, amely szerint: a magyar társadalom legfőbb bajainak egyike hogy "vasárnap dében zsírban úszik a Kárpát medence", ill nem átallok "rántotthúst enni vasárnap délben", mitöbb a maradékot meg becsomagolom a másnapi utazásra.

TOLERANCIÁT Kedves Barátaim!

Biztos vagyok benne, hogy Ti felettébb toleránsak vagytok a cigányokkal, a melegekkel, a kábszeresekkel szemben, mert az ugye trendy.
Megfelelni a média elvárásoknak: szeretni mindent ami más.
Mi lenne ha egyszer, legalább egyszer a saját fajtátokkal szemben lennétek toleránsak?


Kakadú írta:
"Mi pl. az idén hatodik alkalommal voltunk Lefkádán ugyan abban az apparthotelban"

Kérdem tisztelettel: mi a különbség a minden vasárnap rántotthúst evő, és a hatodszor ugyanabba az apartmannba menő ember között?

Szerintem semmi, mindkettő a megszokás rabja.
Azt mondja -nem alaptalanul-, ha a múlt héten/évben jó volt, akkor jó lesz most is.