Hát Picire rá sem lehet ismerni, teljesen megfiatalodott, még a tartásán is látszik a büszkeség és az, hogy nagyon örül a (mostmár) játszópajtásainak. Úgy viselkedik, mint 1 éves korában, imádom, huncutkodik, ugra-bugrál... Szóval jobban nem is alakulhattak volna a dolgok. Nagyon kellettek neki is, nekem is, szüleimnek is, és persze a többi új gazdinak is ezek a tündéri kölykök.

Igen, nagyon hamar találtam mindkét szabad kölyöknek gazdit, már 4 hetes korukban megvolt a biztos helyük, ahol mostmár laknak, és jól érzik magukat! :)
Furcsamód úgy alakult, hogy a kis kan, aki a fedező kan gazdáihoz került tiszta anyja, Hofi meg, aki anyuéknál van tiszta apja, pedig éppen fordítva szerettük volna. :)
Persze ez nem gond, mindenki a saját prüntyijét imádja, úgy ahogy van!!! :)
Ja... és hát Tami a legeslegszebb, anyuék is csak kis hercegnőnek hívják... Tényleg egy igazi hölgy, kecses alakkal, büszke mozdulatokkal, és gyönyörű lányos pofival. Majd teszek fel több képet, hogy ti is lássátok!

Tami napról napra okosodik, már szinte teljesen szobatiszta, persze még néha becsurran, de általában lekéredzkedik, az alomtálca nem vált be. Reggel arra ébredtem, hogy a hátamon végigmászik valaki, bedugja a nóziját a hajam között és bökdösi meg puszilgatja az orromat (hason feküdtem). :))) Egyébként csak akkor mehet fel az ágyra, ha mi hívjuk, és ez beválni is látszik. Volt már persze egyszer-kétszer, hogy valamiért muszály volt felmennie, de mikor meglátott spurizott lefelé... :)
Nagyon hozzámnőtt, lehet, hogy ez rossz is neki, mert párom mondja, hogy ha én nem vagyok itt nyűgös, hiányzom neki... :(