Ha a Föld a tökéletes harmónia helye lett volna az ember teremtése idején, akkor nem kellett volna őrizni a Paradicsomot és Istennek nem kellett volna megtiltania az embernek, hogy ne egyen a jó és gonosz tudásának fájából. Emellett a kígyó is ott volt, akiről tudjuk, hogy az ördög egyik formája. Teljesen egyértelmű, hogy ez az állapot nem az ember teremtése után, hanem előtte jött így létre, hiszen az Írás tényként kezeli. Arról nem is beszélve, hogy ha a Föld valóban olyan tökéletes hely lett volna a bűnbeesés előtt, akkor maga a bűn se lett volna jelen a Földön, ami az embert megkísértette. Sőt, a Paradicsomot se kellett volna a Föld egyéb területeitől elkülöníteni, az embernek adva feladatul, hogy őrizze.

A Menny valóságát csak az tudja hirdetni, aki ismeri azt, ld. Zsid. 11. alant idézett szakaszai. Azok az emberek messziről látták és üdvözölték a mennyei valóságot, nemcsak érzéseik meg sejtéseik voltak vele kapcsolatban. Hasonlóképpen a mai keresztényeknek egy bizonyos része ugyanígy látja a mennyei valóságot és vágyakozik utána. A többség nem, sőt a többség számára ez a valóság csak valamilyen távoli és megfoghatatlan dimenzió lehet, miközben emberileg-erkölcsileg vélhetően kiemelkednek a kor átlagából.