Varga Géza:

Rovásírásunk tudós eredeztetésének története (2)

Részletek a napokban 4. kiadásban megjelent

"A székely rovásírás eredete" c. kötetből.

 Melich János (1925) szerint „e” és „o” jelünk a szamaritánusból való.

 Aczél József, aki 1926-ban megjelent munkájában a magyar és a görög nyelv között 3000 tôszóegyezést mutatott ki, könyve végén összeveti a görög és a székely írásjeleket is. Mint megállapítja, „a két írás mérlegelésénél a rokon hangcsoportokat kell összehasonlítani ... az ó-hellén g jelet ne a székely g jellel vessük össze, hanem a k, g, kh hangcsoportot a másik ABC hasonló hangcsoportjával ... A magánhangzók jeleinek egyezése különösen feltűnô” (Aczél 1926/182). Azaz a görögök - a sémi írásokból többnyire hiányzó - magánhangzókat a székely írás elôdjébôl, vagy környezetébôl vehették.

 Németh Gyula 1934-ben rovásírásunkat a türk írás családjába sorolta, tizenhat rovásjelünk többnyire csak vélt formai hasonlósága alapján. Az „e” és „o” jelet a glagolitából származtatta - mert ott talált hasonló jeleket. A glagolita írás azonban nem volt használatban azokon a területeken, ahol hite szerint a magyarság lakott. Ezért feltételezte, hogy „számolni kell” egy glagolita írásban jártas, Dél-Oroszországban tevékenykedô szláv szerzetessel, aki gazdagította rovásírásunk jelkészletét.

 A hun-avar-székely azonosságot, a glagolita írást használó szlávokkal érintkezô és rovásírásunkat használó hunok és avarok magyarságát - bár krónikáinkból ez következik - a kor „meghatározó tudományos vonulata” nem fogadta el. Az innen - onnan összeszedett jelek hipotézise ezért szükségképpen további megoldhatatlan ellentmondásokba szorította a kiötlôit. Aligha képzelhetô el ugyanis, hogy türkök, görögök, glagolita írást ismerô szlávok és a keleti magyarok egyszerre, egy helyen összefutottak volna a székely írás megteremtése végett. Amint az sem, hogy eleink évszázadokat vártak volna jelkészletük összeszedésére.

 Ez az „összeszedegetôs” elmélet akkor lenne következetes, ha az „us” jelet a hettitáktól, a „ty” jelet a kínaiaktól, a „tprus” jelet pedig az egyiptomiaktól eredeztetné - egy-egy hettita, kínai és egyiptomi „szerzetes” látogatását feltételezve.