A komáromi magyarellenes atrocitások írástörténeti vonatkozásairól

 

 

Mint az a sajtóból ismeretes, szélsőséges (nem komáromi) szlovák tüntetők a napokban a komáromi Cirill-Methód szoborhoz vonultak és ott magyarellenes kijelentéseket tettek (például Kossuthot is szidták). Egyes vélemények szerint ezt a szobrot eleve provokációs céllal állították Komáromban, a magyarok bosszantására, azzal az ürüggyel, hogy a két apostol ott kelt át a Dunán, amikor a morvákhoz érkezett.

 

A kötözködő kedvű tót legények az összeverődő (részben magyarországi) ellentüntetőkkel összetűztek és csak a rohamrendőrök választották szét a két tábort. A szomszédos államokban szokásos gyakorlatnak megfelelően csupán három magyar tüntetőt tartóztattak le. Letartóztatásuk indoka az volt, hogy állítólag "heil"-lel köszöntek.

 

A magyarországi tüntetésekből tudjuk, hogy a hasonló náci provokátorok a rendőrség (a titkosszolgálatok) beépített ügynökei. Kérdés, hogy Komáromban is ez volt-e a helyzet? A magyar külügyminisztérium mindenesetre nem szólalt meg.

 

Azaz úgy tűnik, a szlovákok antifasiszta színben tetszelegnek, miközben a magyarokat fasisztának szeretnék beállítani - s ehhez a magyar titkosszolgálatok segítségére is számíthatnak.

 

A szerencsétlen helyzet keserűségét fokozza, hogy Cirillt és Methódot olyan célok érdekében használják fel, amire ők maguk nem vállalkoznának. Ha a szobraik megelevenednének, bizonyára békére intenék a vitatkozókat. Legfeljebb a rohamrendőröknek húznának be egyet-egyet a bronzökleikkel. Ezek a derék apostolok ugyanis két ízben is találkoztak magyarokkal, fogadta őket a magyar uralkodó is. A találkozás során a magyar király a legnagyobb tisztelettel fogadta és barátjaként kezelte Cirillt és Methódot.

 

Cirill pedig a legendája szerint a nemzeti nyelvhasználat engedélyezése mellett szállt síkra (a szlávot védte a latinnal szemben) - azaz a mai szlovákiai magyarok használhatnák fel az ő gondolatait, nem az ostoba elnyomóik. A rohamrendőrség azonban nem gondolkodik, csak üt.

 

Cirill a szláv írás megalkotásával írta be a nevét az írástörténetbe s ebbe a szláv írásba két magyar betűt is beillesztett. A magyar írást akkor is tanulmányozhatta, amikor a magyar uralkodóval találkozott. Azaz a magyar kultúra léte és a magyar király okkal feltehető tevőleges segítsége segítette hozzá a szlávokat a saját írásuk kialakításához, egyúttal a szláv nyelv és kultúra kialakításában és védelmében.

 

Varga Gézának az e történetről írt "Magyarok a szláv írásbeliség bölcsőjénél" c. cikkét az odaát megjelenő Komáromi Lapok közölte 1992-ben (VI. 5.), amiért a lapnak hatósági zaklatásban volt része.

 

Ma abban az épületben, ahol a Komáromi Lapok szerkesztősége működött, magyar egyetem székel - azaz a két szláv apostol valamiképpen viszonozta az egykori magyar segítséget. Ezért nyugodtan vihetünk virágot a komáromi szobruk talapzatára.