Bacsi Lajos:

"...Hallottunk néhány számadatot az összehasonlíthatóságot támogatandó. Én ezt most hallottam először, ami az imént elhangzott, és nagyon megengedőnek tartom, hogy 30%-os bármilyen viszonyítás valamiféle rokonságot engedjen meg feltételezni.


A Czuczor és a Fogarasi-féle magyar nyelvszerkezet felállítása, és a Marácz-féle elmélet nem ilyen engedékeny. A 100% az egyetlen elfogadható tétel abban az esetben, ha összehasonlítunk két nyelvet egymással.


E kérdés tárgyalásába ástam bele magam is a k-r gyök szempontjából Európa 25 nyelvével. A Marácz-féle feltétel úgy szól: Ha egy szóbokor minden tagja hiánytalanul megvan egy másik nyelvben, akkor az a két nyelv azonos. Ha ez nincs meg, akkor az az átvevő nyelv, amelyiknél hibádzik a teljes készletből bizonyos szó. Az én kutatásom azt az eredményt hozta, hogy kétség nélkül egyetlen nyelv van Európában, amelyik azonos a magyarral a k-r gyök alapján, mégpedig a kelta. Némi jóindulattal, miután csak a kérdéses szómassza kétharmadát sikerült a sumérban fellelni, a sumér is kiadja a 100%-ot egyetlen megengedéssel, hogy náluk nincs meg a korona fogalma, illetve más fogalomkörből használ korona értelmű szót. Ez tudomásom szerint az aga szó, ami nyilván nem értelmezhető a k-r gyökön belül. Ez azt jelentené – tulajdonképpen én sem határoztam el magam egyetlen szó meglétén vagy nem létezésén –, hogy a sumér is átvevő nyelv a magyarhoz képest. Tehát nem mi vagyunk az ő rokonaik, hanem fordítva. Erre egyébként vannak biztató jelek: Nem csak a tatárlakai tábla, ami ezer évvel előzi meg a mezopotámiai, és a krétai jelenlétet, hanem most már tudunk a budakalászi kocsiról is, amelyet még a régi kronológia szerint rézkorinak tekintettek, de 2200-ra keltezték. A Millenniumi Kiállításon, Szentendrén odaírták mellé, hogy ie. 4000, vagyis a péceli kultúra oszlopos darabja, és ilyen módon 1300 évvel előzi meg az uri királysírokban talált hasonló darabokat. Tehát két bizonyítékunk is van arra, hogy a Kárpát-medence legalább egy évezreddel előrébb járt a Folyamköznél.


Kanyarodjunk vissza oda, hogy egyáltalán hogyan lehet nyelvet átvenni. Bárczi többször szóba jött, de említhetnénk másokat is, akik szótárakat írtak a szláv elszármazású szavakból. A szláv nyelvekben a k-r gyök arány 50-60% közötti átvételt mutat, tehát ők az átvevők. De hogyan vették át a magyar szókincset. Európa úgy tudta ezt átvenni, hogy germánként, szlávként vagy latinként rátelepedett az őshonos népekre. Gondolom, mindenki tudja, hogy Kr.e. 500-ban egész Európa egy nyelvet beszélt, nevezhetjük ezt európai ősnyelvnek, keltának, magyarnak, kinek hogy tetszik, de talán a legkevesebb konfliktust az európai ősnyelv használata fogja okozni. Miután a szláv jövevényszavakkal telerakták a könyvtárakat, a románból érdekes módon egyet sem származtattak, pedig ők is itt élnek legalább nyolcszáz éve. Ugyanazon az alapon, ahogy a szlávoktól lehetett volna szavakat begyűjteni, ilyen alapon a románoktól egyet sem vettünk, pedig bőségesen lett volna rá alkalom.


Az én elgondolásom szerint, ha két nép egymás mellett él, néhány kereskedő által nem fog nyelvet cserélni, esetleg egy-két szó elvándorol. Új nyelv akkor keletkezik, amikor egy támadó nép rátelepszik a megtámadottra, elkeveredik vele, és az utódok által alakul ki egy új, vegyes nyelv. Azokból a kikutatható adatokból, hogy két összeolvadó nép szókincse milyen arányban maradt fenn, mi történik a nyelvtannal, ha történik vele valami, arra lehet következtetni, hogy ez a folyamat akár évszázadokon keresztül tarthat. Gondoljunk arra, hogy etruszkjaink hogyan vedlettek át latinná egy több száz éves együttélés során. Megérthetjük a dolgot, ha elmegyünk egészen az etruszkok hálószobájáig, mert amikor az első nemzedékben egy latin beházasodik a családba, akkor még össze tudják magukat szedni. De amikor már minden generációba csak latin jön, és egy eltűnő, vegyes nyelvű, magát új módon kifejező népesség jut szóhoz, akkor azt mondhatjuk, hogy megszületett a latin nép. Átgyúrták az etruszkokat, elvették a nyelvüket.


A k-r gyök 70%-ban megvan a latinban. Miután az etruszkok semmiben nem különböznek a keltáktól, valószínűleg a nyelvükben sem, ezért legalább 70%-ban az etruszkban is meg kellene lenni a k-r gyök szavainak, hiszen a latinok mástól nem tudták átvenni a nyelvüket, csak az ott élő etruszkoktól és keltáktól.


Miután a nyelvet magát nem csak nyelvként tisztelem, hanem a szerves műveltség szerves részeként, ezért érdemesnek tartanám a szerves nyelvet a szerves műveltséggel együtt tárgyaljuk a továbbiakban. Tehát kis építőelemekből felépített nagy egész, amely ugyanazokat a jegyeket hordozza magán, mint például a Molnár V. József által felfedett szerves műveltség....."