Az összehasonlító-történet nyelvészeti irányzat képviselője, és a francia szociológiai iskola tagja. Először a Clermont-Ferrand-i Egyetem docense, később a Párizsi Egyetem indoeurópai tanszékének tanára volt. Már az egyetemi évei alatt nagy érdeklődést mutatott a kelta nyelvek iránt, s ez a vonzódása latintanulmányai mellett is megmaradt. A nyelvtudomány elméleti kérdései is felkeltették az érdeklődését, és ennek hatására írta meg A nyelv(ezet): Nyelvészeti bevezetés a történelembe (Le langage. Introduction linguistique ? l’histoire) című művét. Ebben a műben az általános nyelvészet elvi és módszertani kérdéseit elemzi. Felfogása szerint a nyelv egy bonyolult fiziológiai, pszichikai és társadalmi jelenség, és nem az egyénektől függ, hanem egy szervezett közösségtől. Ebből arra következően a nyelv társadalmi jellegű, és a társadalmi tényezők alakították olyanná, amilyen. A nyelv állandóan változik és átalakul. Vendryes azt vallja, hogy az aktuális nyelvállapotot kell nézni, mert csak akkor érthetjük meg a nyelv működését. Ugyanúgy elutasítja az újgrammatikus hangtörvény-értelmezést, mint Saussure és Meillet.




Műve:

A nyelv(ezet): Nyelvészeti bevezetés a történelembe. Le langage. Introduction linguistique ? l’histoire.