Varga Géza:

A HONFOGLALÓK KÖNYVTÁRAI (9)

- Rovásírásos évkönyvek a Volgától keletre -

 

(Kristó Gyula hasonló című, 1994-ben megjelent munkájának kritikája. Az itt részletekben közölt cikk megjelent "A székelység eredete" c. kötetben, Írástörténeti Kutatóintézet, 2001. Kapható Gondos Bélánál az MVSZ székházban, Semmelweis utca 1-3., tel: 267-4515/Gondos)

 

 

Királylisták rokonsága

 

Maradt-e reánk olyan adat a magyar krónikákban, amelyről sejthető, hogy a sztyeppi rovásírásos évkönyvek örökítették reánk?

Igen, s például az Árpádház származására vonatkozó adatok is ilyenek lehetnek.

A magyar krónikák királylistáiban fennmaradt Nimród és Attila mellett Keve és Keár neve is. Míg az első kettő szereplését esetleg a biblikus hagyománynak, vagy középkori toposznak is tulajdoníthatják egyesek (azonban ez is indokolatlan), az utóbbiakra már aligha fogható rá hasonló. E két név ugyanis Kavád és Kürosz iráni uralkodókat jelöli, akik sem a biblikus hagyományban, sem a nyugati krónikairodalomban nem szerepelnek a magyarok királyaiként, vagy a magyarokkal közvetlen kapcsolatban.

Pedig ez a közvetlen kapcsolat létezett, mert például Kavád a heftalita hunoknak köszönhette a trónját. A fia, Kürosz, pedig adót fizetett a hunoknak.

 

Tabari és a Derbend Nahme szerzője pedig arról tájékoztat, hogy Kürosz alapította a Kuma menti Madzsar városát.

 

Egy török forrás pedig a magyaroknál fennmaradt hagyományról tájékoztat, miszerint Kürosztól maradt reánk maga a Szent Korona is (Varga/1999/188).

A magyar krónikák királylistáiba Kavád és Kürosz neve nem a nyugati krónikákból, hanem a magyarság hun hagyományának részeként kerülhetett. A királylisták egy-egy nép történelmének legfontosabb adatai. Ha feltételezhető, hogy a hunoknak és a honfoglalás előtti magyarságnak voltak könyvei, akkor arra kell gondolnunk, hogy azokban a királylisták a legfontosabbak között szerepeltek. S ha e krónikák kivonatolására és másolására került sor, akkor ezeknek a legfontosabb adatoknak a megmaradására gondolhatunk elsősorban. A királylisták nehezen értelmezhető ellentmondásai pedig az őstörténelmünk bonyolultságával, több ágú voltával magyarázhatók. A királylistákon túl a magyar krónikák további adatai is származhattak rovásírásos sztyeppi (vagy kárpát-medencei) évkönyvekből.