Helyesebben nyomtam.A 2000-es idény volt az eddigi utolsóm,azóta többször is foglalkoztam a gondolattal,hogy visszatérek,itt-ott eljártam az edzésekre is,de sajnos nem elég rendszeresen.Most megint hivnak vissza az edzök,mert komolyan megsérült a jelenlegi QB-nk,de ha most nem tudom összeszedni magam,akkor végleg abbahagyom és kezdek készülni az edzöi pályára.

Csapatom a Gelsenkirchen Devils,1992 alakultunk.Teljesen újonc csapatként a hatodik ligába soroltak minket.Egészen 2000-ig starting QB voltam,ez idö alatt feljutottunk a harmadik osztályig,ami már elég komoly bajnokság.Szerintem az osztrák bajnokság csapatai,a Vienna Vikings és Tyrolean Raiders kivételével olyan szinten vannak,mint nálunk a harmadosztályúak.

Teljesen amatör alapokon nyugszik az egész.Vannak csapatok,akik "utazási költség" vagy hasonló jogcímen 200-300 €-t fizetnek a legjobb játékosaiknak,de nálunk ilyen sem volt.A csapatszellem érdekében nem volt soha amerikai játékosunk és nem kapott senki egy centet sem.A felszerelést meg az idegenbeli utakra a buszt is mi játékosok fizettük.A nézöszámok itt olyan 5000-1000 között mozognak az elsö osztályú csapatoknál,mi kétszer játszottunk 1000 nézö elött.Showelemek vagy akár TV közvetitések nincsenek,kivételt ezalól csak az elsö liga sztárcsapatai képeznek (Hamburg,Braunschweig),de hosszútávon ök sem tudják pénzelni a showt.

A bajnoki döntöt viszont minden évben 35-40 000 nézö elött játsszák,nagyon jó stadionokban.

A legfontosabb az egészben,hogy szinte minden igazi barátságom ebböl a csapatból alakult ki,ma már azokkal is jóban vagyok,akikkel utáltuk egymást az elején (komoly offense-defense ellentét volt az elsö évben).Soha el nem múló élményeket szereztem,lehet,hogy egyszer majd úgy fogok visszatekinteni ezekre az évekre,mint életem legszebb korszakára.A régi Star Force / Cowboy játékosok szerintem tudják,miröl beszélek.