az előző folytatása:

Ott állt tehát a sporttárca kétmilliárd forinttal a zsebében, és azon tűnődött, hová tegye az úszó Eb-t. Az óra pedig vészes gyorsasággal kezdett ketyegni, hiszen a nemzetközi szabályok szerint a világversenyt megelőző évben (2005-ben) az EB-helyszínen próbaversenyt kell rendezni.
Szóba került ezután a Kőér utcai uszoda "nemzetközi szabványosítása". A nélkül, hogy a Kőér utca hivatalosan is versenyben lett volna, a közelmúltban valóban átesett egy jelentősebb rekonstrukción. De az uszoda falainak megbontása, és ennek következtében a 33 méteres medence megnyújtása (plusz egy másik létesítése) nem szerepelt az átalakításban. (Információink szerint az "otthonos, családias" hangulat megőrzéséért síkraszálló Spartacus-edzők eredményesen lobbiztak a bővítés ellen. Dacára annak, hogy - a MÚSZ honlapján olvasható tájékoztatás szerint -, a Magyar Úszó Szövetség a Bp. Spartacus Kőér utcai fedett uszodájának bővítését és rekonstrukcióját halaszthatatlannak nevezi. Úgy fogalmaznak, hogy az úszáson kívül, figyelembe véve a magyar vízilabda erejét és érdekeit, szükségszerű a jelenlegi 33 méteres medence 50 méteressé alakítása, legalább 4-5000 nézőt befogadó lelátókkal.")
Miután a sporttárca a lágymányosi és a Kőér utcai helyszínekkel kudarcot vallott, nem bíbelődött további helyek felkutatásával, hanem a Magyar Úszó Szövetség elnökével, Gyárfás Tamással karöltve rábökött a Hajós Alfréd uszoda melletti pénzügyminisztériumi teniszpályákra. Ahhoz azonban, hogy itt legyen az Eb, szükség lenne további ötezer négyzetméter, közcélúan használt zöldterület beépítésére is.
A Margit-sziget kezeléséért felelős XIII. kerületi önkormányzat első lépésben - törvénytelenül - feloldotta a változtatási tilalmat a létesítményfejlesztés területére, zöld utat adva magának ezzel az építési engedély kiadásnak. (Erre nincs felhatalmazása, csak a Fővárosi Közgyűlés hivatott az általa 1998-ban védetté nyilvánított közparkot vagy annak egy részét a létesítmény felhúzásához szükséges "városi parkká" átminősíteni.) Erre a Környezetvédelmi Szakmai Fórum jegyzőkönyve szerint július 19-én került sor. Egy héttel később nyolc zöldszervezet (a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Közlekedési Klub, a Parlagfűmentes Magyarországért Mozgalom, a Terézvárosi Zöld Kör, a Védegylet, a Zöld Fiatalok és a Zöld Gömb SK) nyilvános közleményben reagált. Nemcsak az angyalföldi önkormányzat jogszerűtlen intézkedését kifogásolták, hanem hangot adtak abbéli félelmüknek is, hogy az újabb létesítménnyel és az azzal járó forgalomnövekedéssel a Margit-sziget sokat veszíthet rekreációs jellegéből.
Ehhez jött a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet augusztus 10-én kelt állásfoglalása, amely szerint a tervezett új út, parkoló és hajókikötő veszélyeztetné a sziget ivóvízbázisait. Vagyis a felügyelet szerint a Nemzeti Sportuszoda bővítése nem fogadható el.
Hasonló - máig érvényben lévő - határozatot hozott három nappal később a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, hivatkozva az uszodában keletkező nagy mennyiségű szennyvíz elvezetésének megoldatlanságára, illetve a vízvédelmi szempontok sérülésére.
A kifogások ellenére október 30-án a szövetség olimpikonokkal és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel együtt látványos közös faültetési akciót szervezett. Tették mindezt azért - forrás Görözdi György, a sporttárca miniszteri biztosa -, hogy pótolják azt a félszáz beteg, vágásérett, allergén nyárfát, amely jelenleg a létesítmény bővítésének útjában áll.
A zöldszervezetek azután elhallgattak. Elmondásuk szerint azért, mert nap mint nap a Margit-szigetéhez hasonló zöldterület-kurtításos esetről hallanak, ráadásul hatékony érdekérvényesítő lehetőségük sincs. A környezetvédelmi minisztérium a szakhatóságokra hárítja a döntést. A sporttárca azt állítja, hogy infrastrukturális, műszaki és területi - azaz költséghatékonysági - szempontok alapján a Hajós Alfréd uszoda bővítése a legkedvezőbb.
A legfrissebb hír az, hogy közéleti- és magánszemélyek Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz címzett nyílt levélben tiltakoztak a Hajós Alfréd uszoda bővítése ellen, kifogásolva annak a környezetre és a vízbázisra gyakorolt hatását.
A terület műemléki feltárása egyébként - amelyet Görözdi biztos októberre ígért - a hatályos építési engedély hiányában még nem történt meg.
A kérelem benyújtásához szükséges tulajdonosi hozzájárulást a fővárosi önkormányzat a mai napig nem adta ki.
Mobilmedence egy épített áráértGyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke elmondta: az ő felelőssége, hogy az "úszók minél gyorsabban ússzanak", az építkezés "sínre helyezése" a sporttárca feladata. Ezzel kapcsolatban Görözdi miniszteri biztostól azt a tájékoztatást kapta, hogy "minden rendben lesz". Hozzátette, ha Magyarország elnyerné a 2009-es úszó-vb rendezési jogát, a hajdani Úttörőstadion területére - ideiglenesen - felállítanak egy mobilmedencét is. Ennek költsége - a hozzá tartozó mellék- és kiszolgálóhelyiségekkel együtt -, nagyjából annyiba kerülne, mint egy állandó medence létesítése.


Fogyatkozó parkok
A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztani Intézetének a kilencvenes évek közepén végzett felmérése szerint a Budapestre látogató turisták többsége a parkok csekély számát és ápolatlanságát kifogásolta. Akkoriban az egy fővárosi lakosra jutó zöldterület aránya 16 négyzetméter volt. Mostanra azonban - dacára annak, hogy Magyarország május óta az Európai Unió tagja, amelynek ajánlása szerint 21 négyzetméternyi zöld illeti meg a szövetséghez tartozó állampolgárokat -, az egy főre jutó zöldterület 11 négyzetméterre csökkent.