A régészet szerint a IX. századi Kárpát-medence népsűrűsége jelentősen elmaradt a korábbi időktől, különösen a Duna-Tisza-közén, és a Tiszántúlon, aho laz avar temetők a 830-as évekig vezethetőek biztosan.

Ugyanakkor a Kárpát-medence három országnak vált a periférikus területévé, a frank leletanyag biztosan kimutatható a Dunántúlon, továbbélő avar népességet feltételezve, és szláv leletanyag megjelenését mutatva. Erdély területén megjelennek a bolgár csontvázas temetők a Maros-völgyében, feltételezések szerint a Maros vonaláig, ill. Csongrádig terjeszkedtek volna, midnezidáig azonban az erdélyi leleteken kívül egységes bolgár leletanyag nem mutatható ki. ÉNY-on pedig a morvák állama, és a Mikulcice régészeti kultúrájához tartozó leletanyag terjed el. Egyébként a Kárpát-medence perifériáin a hamvasztásos szláv temetők megmaradnak, csakúgy, mint Erdély É-i részén (Szilágynagyfalu).