Kép.

A szó jelentéstartománya „forma, alak, mód, festmény, rajz, ábrázolat, arc, ábrázat, szobor, faragvány, hasonlóság, hasonmás, szókép, képviselet, képviselő, helyettes, látomás, elképzelés, jelkép, látszat, szín, szemléletes jelenet, eset, életkép, színpadi felvonásrész” és származékainak sora (fakép, elképed, jelkép, képzel, példakép stb.) a szó egykori rituális jelentőségére utal.

A keleti ezüstök hátoldalára hunok, szabírok által karcolt jeleneteken az ősapa jelmezében (képében) táncoló alakok bemutatják, miként  képzelték eleink ezt a képviseletet (Varga/1999/112). 

Alinei (2005/37) az etruszk cep „tiszteletbeli cím, rang, tisztség” szót a magyar kép rokonságába sorolja és összeveti az altáji (pl. ujgur kip „példa, minta”) és szláv (pl. horvát kip „szobor”) megfelelőkkel is.