A sárkány csak max lovagot! A királylányt őrzi :))

Nálunk ez a halál-téma elég korán felmerült, egy családi haláleset kapcsán. Bár előtte a rendszeres ( úgy negyedévente ) "temetőlátogatásra" velünk jött a gyerek.

Úgy másfél lehetett, mikor először kérdezte, hogy hová megyünk, miért, minek a virág, stb. SZépen az ő szintjén elmeséltük neki, hogy a dédpapájához megyünk, aki már régen nem él. Bár érdeles dolog ilyet kisgyereknek elmagyarázi, magam részéről megpróbálok mindent őszintén, minél pontosabban elmondani nekik. A nagy élénk, kíváncsi, minden részletet tudni akar, főleg mostanában. Annyi "szakkönyvünk" van ezért, hogy szintte már sok is.

És sztem az is más, hogy az állatok táplálék-lánc miatti halálát hogy mondod el nekik, és az ember halálát hogyan.  Van egy nagyon jó ( sztem legalábbi jó ) könyv, a címe: 1000 kérdés, 1000 válasz. Rengeteg témát dolgoz fel, és csomó dolog elmagyarázásában segít.

Aztán a halál-téma nálunk a kicsi betegsége kapcsán is felmerült. Amikor az első műtétje volt, igen kevés %-ot adtak neki. És amikor erről beszélgettünk, megkérdezte a nagy ( akkor 2,5 éves volt ) hogy mi van akkor, ha nem tudják az orvosok megműteni. Hát nem kerteltünk, megmondtuk neki, hogy akkor nagy valószínűséggel meghal. Szerencsére nem így lett, de fel kellett készíteni az eshetőségre. És meglepően jól reagálta le a dolgokat. Pedig hónapokig alig találkoztam vele, mikor kórházban voltam a kicsivel. Annyira jól megértette a dolgot, és én nem is látom nyomát semmilyen sérülésnek. ( Meg persze biztos ami biztos elvittem gyerekpszichológushoz, és ő se talált semmi kirívót )