"Lehet, hogy az ember felfogóképessége a határ.
De melyik emberé? A tudományos gondolkozásé? Az lehet!"

-------------------------------------------

 

Nem. Általában az emberé. Merthogy nem kötelező mindent tudni megismerni.

-------------------------------------------
"Lehet, hogy a vizsgálóeszközök gyengeségéből ered ez a határ.
Eszerint nem ismered a mai fizikát."
--------------------------------------------

 

Jaja. Ezen túl valami értelmes közlendő erre?

 

--------------------------------------------
"Csak nem árt közben figyelembe venni a lehetőségeket.
Igen? R a c i o n a l i t á s? Ennyi a lehetőségünk? P o z i t i v i z m u s?
Csak az létezik, amit látsz, hallasz, szagolsz, tapintasz és ízlelsz (bármilyen műszer is terjeszti ki a határokat)?"

--------------------------------------------

 

Sosem mondtam ilyet. Mit tudom én, hogy mi létezik. Egyelőre ezek a dolgok az egyértelműek. Az egyértelműség megléte bármilyen kicsi szinten is alapkövetelmény ahhoz, hogy bármit lehessen biztosra mondani.

Ezzel együtt elmondhatnád, hogy miből látszik, hogy nem csak ez létezik. Mert ez a retorika hatásos, de nem túl tartalmas.

 

--------------------------------------------

"Mi az, hogy dolgok valódi természete? Mik a dolgok? Mi a valódi természet?
Jó kérdés. Nem tudom. "

--------------------------------------------

 

Akkor már ketten nem tudjuk, hogy miről beszélünk. De neked illene. :)))

 

---------------------------------------------

"De a közelítésre gondoltam. A megértésre. Ami persze változik, ahogy az ember maga is változik. A tudományos módszer határainál elvész a tudományos megértés lehetősége. "

----------------------------------------------

 

Milyen más megértés van? A feltételezés nem megértés.

 

----------------------------------------------

"Ha van mélyebb szint, akkor ott egy "valódibb" természetet fedezhetünk fel."
----------------------------------------------

 

Ha. Ha van ott.

 

 

 

Idővel folytatom.