Meglenne az ésszerű magyarázata az ő sokak által kivételezettnek aposztrofált helyzetüknek: diktatúra utáni átmenetben zötyögünk, nem árt, ha valaki őrködik a liberális minimum érvényesülésén, ami nélkül nincs európai demokrácia.

Csakhogy igen gyatrán csinálják ezt, aránytalanul túlhangsúlyozzák a kisebbségvédelmet, állandóan felszítva ezzel az ellentéteket, ugyanakkor kevés figyelmet szentelnek a liberalizmus társadalomépítő alapkövetelményeire, a gazdaságirányítás kérdéseire.

És még egy: könyvízű a liberalizmusuk, nem mérceként használják az elveiket, hanem abszolút mértékben érvényesítendő célként. Ezért a kívülállóknak úgy tűnik: csak hőbörögnek, aztán a hatalomért beadják a derekukat! Ez már stílus és politikai érettség kérdése...