persze, a fordítónak kell mindenre odafigyelnie: a szöveget "szájra" kell (kéne) írnia. figyelembe kell venni, hogy a szöveg éppen a képen látható, vagy képen kívüli...és még egy csomó mindent...plussz mindezt egy speciális formába, szerkezetbe kell önteni, amiből a stúdióban tudnak dolgozni.

ezeket a szövegeket nem nagyon szokták lektorálni...hacsak nem írsz valami égbekiáltó baromságot, akkor megmarad, amit írtál.

elvileg a fordítónak minden apró finomságra oda kéne figyelnie az egyes szereplők karakterétől, a jellegzetes nyelvezeten át egészen a nyelvi sajátosságokig - úgy, hogy közben szájra írt szöveg készüljön el. régebben ezért is hívtak minket dramaturgnak. mármint a szinkron aranykorában. amikor lektorálás volt, próbavetítés, szöszmötölés az egyes jeleneteken...

manapság fotószalagon készülnek a szinkronok, csak az számít, hogy adásba mehessen, és azért érthető legyen. ez már rég nem a minőségről szól. a fordítóktól nem is várnak minőséget, ezért a pénzért nem is várhatnak.

ezért olvasom bosszankodva, hogy az nézőknek igenis lenne igénye a jó, színvonalas szinkronra. több tévés és mozifilmes topikban olvastam a szinkronról, és látom, hogy az embereket irritálják a buta hibák, a félrefordítások, a rossz szinkronhangok...dehát a színésztől sem várható más: adott esetben bejön a stúdióba 25 percre, a kezébe nyomják a szöveget (azt se tudja, mit forgatnak), ajtó becsuk és felvétel.

szóval ez a nagy helyzet...