Ilyen nálunk is volt! Meg a pelenkázóra is felmásztak. Sőt ott még bunyóztak is! Majd frászt kaptam, mikor szaladhatok a sebészetre velük egy jó kis töréssel. De ezek a kölkek fene ügyesek ám!

Ha a magasleti levegőt kívánja, hát hagyd, hogy az asztalon üljön! Nem fog leesni! Tolj ida egy stabil széket, amin le tud mászni!

Egysze én magyon megijedtem! Még nem volt meg a kicsi, ill a pocakomban már igen. A nagy akkor úgy két éves volt. Mivel hintőpor-mániás volt ( imádta szétszórni a lakásban ) hát feltettem aszekrény tetejére. Egy délután ledőltem, gondoltam vízszintesen szemlélem a világot, de elszundítottam. Félálomban arra lettem figyelmes, hogy a fiacskám mászik fel a szekrénysor könyvespolc-részén, annak polcait létrának használva. És el is érte a célját, megkaparintotta a hintőport!

A kis furfangos, kivárta a megfelelő pillanatot az akcióra! :)

És az a tapasztalatom, ha valamit meg akar csinálni, úgy is megteszi, akér a fejemre is állhatok feőle. :) Hagyni kell őket ( persze bizonyos korlátok között ) hadd bontakozzanak ki. Attól csak ügyesebbek lesznek! Néha nem is merek odanézni a játszótéren amikor a mászóka legtetején vannak :)