Borsikafű van egynyári (ő a Satureja hortensis), meg évelő (Satureja montana).

Szerintem az egynyárit érdemes tartani. Aromásabbnak találtam, mint az évelőt. Egyszer vess belőle, aztán az elhullatott magokból a következő években magától kikel. Az arasznyi növénykéket tetszésed szerinti helyre palántázhatod, nem sértődős. (Azt mondanom sem kell, hogy szárazságtűrő és napfénykedvelő).

Alacsony, kb. kétarasznyi bokrocska lesz belőle, a szára elfásodik. Apró lilás virágai lesznek. Ebben az állapotában néhány tövet kihúzol, a gyökerét levágod és fejjel lefelé fölakasztod száradni. A száraz leveleket le lehet morzsolni télire.

Szárazon vagy zölden, én már a babféléket el sem tudom képzelni nélküle. Töltött káposztába, és általában nehezen emészthető ételekbe is ajánlott. Elvileg helyettesítheti a borsot (ezt nálunk gyakorlatileg semmi sem helyettesítheti).

Tehát érdemes, és hálás leszel, ha hallgatsz rám. (-:) Még elvetheted!