Lenne megint egy kérdésem. Szeptembertől ugyebár ovi-bölcsi. Szerintetek érdemes egy-két dolgot változtatnunk a szokásainkon, vagy a gyerekek úgyis megtanulják, hogy mit lehet otthon, és mit az oviban-bölcsiben?

Pl. az altatással nálunk problémák voltak, mert sokáig a kicsit ringatni kellett. De hát ő egy elég súlyos egyéniség és majd leszakadt a hátam és a karom. Addig úgy altattam, hogy a kicsit ringattam, a nagy meg a heverőjén elaludt. Mostanában viszont összebújok velük. Ha esténként a kicsi elalszik, utána ha kijövök és nyitvahagyom az ajtót, és ég kint a lámpa, a nagy úgyahogy megmarad a helyén, és egy idő után elalszik magától. De a kicsi összebújás és kézfogás nélkül nem alszik. (De milyen nagy előrelépés a ringatáshoz képest! Képzeljétek, ahogy egy 12 kilós malackával fel-alá járkálok naponta kétszer!) Szóval szerintetek most nyáron próbáljam leszoktatni erről, vagy az oviban úgyis megszokja?

A másik a napirend. Nekünk valahogy sosem jön össze az alvás előtti ebéd, nyáron vagy eljátszóterezzük az időt, a nagy melegben meg nem is igazán kívánják a főtt ételt, télen meg későn reggeliztünk, ezért 11 felé ették az almát/banánt/mazsolát, ezért képtelenség lett volna rendesen megetetni őket. Ha ki is éheztettem őket délelőtt, valahogy délben nem igazán ettek, de alvás után mindent felfalnak. Szerintetek érdemes már most erőltetni a napirend változást, vagy a közösségben úgyis megszokják?

Egy csomó ilyen apróság van még, ezért elsősorban olyan hozzászólások érdekelnének, hogy ti hogyan oldottátok meg azt, hogy otthon mások a szokások (esetleg értékrend, vagy miaz amiért büntetés jár, mit szabad, stb.) mint az oviban-bölcsiben.